Buzogány-gyakorlatok
a szabad gyakorlatoknak igen fontos ágazatát teszik a
tornázásban. A gyakorlatokhoz használt eszköz a buzogány, egy 55-65 cm. hosszu,
mintegy 6-8 cm. átmérőjü kemény fahenger, mely a kéz felvételére szolgáló vége
felé kupalakban levékonyodik s a fogás biztosítása végett alul gombban
végződik. E buzogányokat először az angol keletindiai hadseregben szolgált
tisztek használták Európában s az ő révükön terjedtek ezen igazán festői
szépségű tornászati gyakorlatok. A buzogánygyakorlatok legcélszerübben
csoportosan mint kézi szerrel való szabad gyakorlatok műveltetnek, mert ily
módon a gyakorlatok minden egyes részlete a közös parancsszóhoz képest
pontosabban hajtható végre, mintha az egyes magában végzi azokat. A
buzogánygyakorlatok a test előtt, oldalt s a test mögött futó köröknek
alkotásából, csuklóforgatásból vágásból és kirohanásokból állanak, azonban ezen
gyakorlatoknak kombinációi folytán a buzogánygyakorlatok száma végtelenné
válik.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|