Bylina
eredetileg és főképen az orosz népköltészet hősi dalainak
neve, ujabban azonban a modern irók által szerzett kisebb, hősies szinezetü
költői elbeszéléseket is ezzel a névvel illetik. Szó szerint a. m. volt,
megtörtént esemény, hanem azért a legtöbb esetben a B. csak képzelem szüleménye
melynek magva vm. történelmi dolog; sőt ujabb kutatások szerint a B.-k jó nagy
része iráni eredetü s az átvevő oroszok csak ráhuzták és átformálták azokat az
orosz eseményekre. - V. ö. Sztaszov a Vjesztnik Jevropy-ban 1868.
(Proiszhozsdenije russzkih bylin. Az orosz B.-k eredete), Miller Vszevolod:
Iranszkije isztocsnjiki russzkoj byliny; ekszkursz v oblasztj ruszkavo
narodnavo eposza. I-VIII. Moszkva 1892. (Az orosz B. irán forrásai; exkurzió az
orosz népies eposz világába.) Orosz B.-kat adtak ki: Danilov Kirsa és Rubnjikov
(Moszkva 1874); Gilferding (Szt.-Pétervár 1873) és mások. Ujabb költők közül
B.-kat irtak: gr. Tolsztoj Konsztantinovics Elek, Mej Alekszandrovics Leo és
Kresztovszkij Vladimirovics Vszevolod.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|