Cabanis
1. János Lajos K., német ornitologus, szül. Berlinben 1816
március 8. s itt.1835-39-ig tanult; mint hallgató a Lichtenstein zoologiai
muzeumában foglalkozott, 1839. Carolinába utazott, ahonnan 1841-ben gazdag
gyüjteménnyel tért vissza s a berlini muzeum madárgyüjteményének első őre lett.
Az Archiv f. Naturgeschichteben és a Museum Heineanum önálló müvében uj
madárrendszertant kezdett kifejteni, mely általános figyelemben részesült, de
amelyet nem fejezett be. Megalapította a Journal für Ornithologie c.
folyóiratot és a Deutsche ornithologische Gesellschaft-ot, amelynek főtitkára.
2. C. Péter, János György, francia bölcselkedő és orvos
született Cosnacban 1759., megh. Meulanban 1808 máj. 5. Heves véralkata már az
iskolában összeütközésbe hozta tanáraival, akik végre hazaküldték szüleihez.
Magára hagyatva szorgalmasan tanult, az orvosi tanulmányokra adta magát, s
megismerkedvén Helvetiusnéval a kor legkiválóbb embereivel: Diderot-val,
d"Alemberttel, Condillac-kal, Holbach-chal s másokkal jutott érintkezésbe. Ő rá
bizta magát Mirabeau halálos betegségében. A forradalom alatt kinevezték a
higiéna tanárának az Ecole centrale-ban Párisban, később a szenátus tagjává is
lett. Legfontosabb műve: Les rapports du physique et du moral de l"homme
(körülbelül: A test és lélek anyaga az emberben) (1802) igen sokat emlegetett
munka, melyben Cabanis materializmusát rendkivül sok érdekes adatokkal
támogatott lélektanban kifejti. A lélek ott nem külön lény, hanem puszta
tehetség (faculté), a gondolat az agynak váladéka, a gondolkodás oly müködése
az agynak, mint az emésztés a gyomoré. Tőle származik tehát a késöbb oly
hiressé vált hasonlat. « Az agyvelő megemészti a benyomásokat és szervesen
eszközli a gondolat elválását (lasécrétion de la pensée). » Később módosítja
nézeteit s a világnak ésszel akarattal biró okáról szól.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|