(franciául és portugálul: Cadix), 1. Spanyolország legdélibb
tartománya Huelva, Szevilla, Malaga tartományok és a tenger közt; hozzá
tartozik Afrikában Ceuta is. Területe 7342 km2; lakóinak száma
429872. Főképen K-en és ÉK-en hegyes; legmagasabb pontja a Cerro de San
Cristobal (1715 m.); e körül csoportosulnak egyebek közt a Sierra d"Algodonale,
de Montellanos és Castor. A hegyek érceit bányásszák; ásványvizforrásai (San
Lucar de Barrameda, Herrumbrosa, Chiclana stb.) számosak. Vizei: a
Guadalquivir, a Majaceitával bővült Guadalete és a Janda lagunán átfolyó
Barbate; gyakoriak a sót szolgáltató mocsarak (marismas). Kedvező éghajlat
mellett a termékenység is nagy, különösen déli gyümölcsökben; hiresek a borai:
a xeresi, a puerto de santa, mariai, a san lucari (manzanillas). Az ipar
leginkább vászon, durva posztó készítésével, bőrcserzéssel és mészégetéssel
foglalkozik. C. 12 partidora van fölosztva. - 2. Fővárosa Spanyolország
ugyanily nevü tartományának a Leon-sziget ÉNy-i 8 km. széles földnyelvének
végében, (1887) 62531 lak.; műasztalos-iparral, keztyü- és ékszerkészítéssel,
dohánygyártással; tengerészakadémiával, kitünően berendezett
csillagvizsgálóval, különböző tudományos egyesülettel, szakiskolákkal,
művészeti és természetrajzi gyüjteménnyel, különböző egyéb iskolákkal. C. mint
vár és kereskedelmi kikötő szintén egyik legfontosabb városa Spanyolországnak.
Körfalain kivül, a tenger felől a Santa Catalina és San Sebastian erősségek, a
szárazföld felől pedig a földnyelven keresztben végigvonuló Cortadura de S.
Fernando védelmezik. A város ÉK-i oldalán a C.- i-öböl, beljebb pedig a
Puntalesi-öböl van; ennek K-i partján nagy dockok épültek. A kereskedelmét
tengerparti fekvésén kivül az a két hid is előmozdítja, amelyek C.-t a
szárazfölddel kötik össze; ezek a vasuti hid és a Puente Suazo nevü felvonó
hid. A forgalom a régibb időkhöz képest csökkent; azonban máig is többet
képvisel évenkint 5,5 millió forintnál. A fő kiviteli cikkek C. tartomány nyers
termékei, amelyet legnagyobb mennyiségben Angliába exportálnak; a beviteli
cikkek: szén, dohány, épületfa, szesz és szövetek. Benne az osztrák-magyar
monárkiának is van konzula. C. szabályosságánál, tisztaságánál és házai
szépségénél fogva Andaluzia egyik legszebb városa. A Torre de Vigia, v. Torre
de Taviráról gyönyörü látvány nyilik magára a városra és környékére. Fákkal beültetett
számos tere közül legszebb a San Antoniotér, amelybe a Calle Ancha nevü
főutcája is torkollik. Legjelentékenyebb épületek: a városháza, érdekes
arckép-csarnokkal és római régiségekkel; az 1597. restaurált székesegyház és az
uj (1720-69. épült) székesegyház néhány értékes oltárképpel; a Santa
Catalina-kápolna, Murillo több képével; a Casa de Misericordia, amelyben közel
1000 szegény talál menedéket, végül a San José templom a földnyelven, amelynek
partjain látogatott tengeri fürdők vannak. Ivóvizet C. Puerto de Santa Mariából
kap. C.-t állítólog 1100. Kr. e. a feniciaiak építették. A rómaiak Gades és
későbben Julia Augusta Gaditana néven ismerték. A római uralom idejében egyike
volt a legélénkebb forgalmu kikötőhelyeknek. 711. elfoglalták az arabok; tőlük
1272. elragadták a kasztiliaiak. Amerika fölfedezése után e város falai közt
mozgott csaknem kizárólag az uj világgal való kereskedelem, mi nagy fényt
kölcsönzött neki; attól fogva, dacára, hogy az angolok 1596. lord Essex
vezérlete alatt földulták és kirabolták, a jelen század elejéig Spanyolhon
legvirágzóbb kereskedelmi helye maradt. Ekkor 100000-re ment lakosainak száma.
A Napoleon elleni háboruban a középponti védelmi juntának itt volt székhelye; a
franciák, mivel az angol hajók a tenger felől védték a szárazföld felől akarták
elfoglalni; 1810 febr. 6-tól 1812 aug. 25-ig ostromolták és miután Matagordo
erősséget elfoglalták, lövöldöztetni is kezdték, de elfoglalni nem tudták.
Wellington győzelmes előrenyomulása az ostromnak véget vetett. 1823. a franciák
Bordessoule és Bourmont vezérlete alatt ujból ostrom alá fogták, hogy a spanyol
királyt a cortez hatalmából kiszabadítsák, több erősséget elfoglaltak, amire
Ferdinánd király megjelent Puerto Sta Mariában, a cortez föloszlott és a város
is megadta magát. 1868. az Izabella királynő uralma ellen szervezett lázadás
innen indult ki.
Forrás: Pallas Nagylexikon