Cadorna
1. Károly gróf, ol. államférfiu, szül. Pallanzá-ban 1809
december 8., megh. 1891 december 2-án. Jogi tanulmányait Torinóban elvégezvén
1830-ban Casaléban ügyvédi irodát nyitott. 1848-ban a szárd képviselőházban a
demokrata alkotmányos monárkiát védelmezte a köztársasági törekvésekkel szemben
s még ugyanazon évben a Gioberti-kabinetban a közoktatásügyi tárcát vette át.
1849-ben Károly Albertet az osztrák háboruba követte s a novarai ütközet után a
fegyverszünet megkötésére vonatkozó tárgyalásokban részt vett. A
minisztériumból visszalépve, mint Cavour hive, e miniszter reformjait
védelmezte a képviselőházban, melynek 1857-58-ban elnöke volt. 1859. ujra
közoktatásügyi miniszter lett, de tárcájától a villafrancai fegyverszünet után
megvált s az államtanácsba lépett. Olaszország közigazgatási és törvénykezési
egységének helyreállításában kiváló része volt. 1867. mint belügyminiszter a
Menabrea-kabinetbe lépett s a romagnai zavargásokat elnyomta. 1869-75.
Olaszország követe volt Londonban s visszatérése után az államtanács elnökévé
lett.
2. C. Ráfáel, szül. Milánóban 1815. 1840. a szárd hadseregbe
lépett s mint százados 1848. Milánóba küldetett hol az ideiglenes kormány
őrnaggyá nevezte ki; 1849. rövid ideig a hadügyminisztériumban mint titkár
működött. A háboru bevégzése után Algériába szabadságolták s ekkor St. Arnaud
táborkarában a kabilok ellen harcolt. Résztvett a krimi hadjáratban is, hol
több izben kitünt. 1860. mint tábornok Toszkána hadügyi szervezésén fáradozott,
majd Sziciliában lett főparancsnok. 1866 szeptemberében a palermoi kerületben
leverte a Bourbon-párt felkelését. 1870 szept. 11. az olasz csapatokkal a pápai
államba nyomult, szept 16-án bevette Civita-Vecchiát s 20. rövid tüzérségi harc
után magát Rómát is, melyet az ugyn. leonini negyed kivételével megszállott. A
pápai állam formaszerü bekebelezéséig Róma kormányzója maradt. 1877. nyugalomba
vonult.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|