Caere

(a görögöknél Agylla, a feniciaiaknél «a gömbölyü»), Régi város a déli Etruriában, a tizenkét városok egyike, kőfallal, hatalmas kőtömbökkel volt körülvéve s gazdag és virágzó város volt, lakosai főképen gabona- és bortermeléssel s kereskedéssel foglalkoztak. 353. a rómaiak által, akik ellen C. több más etruszk várossal egyetemben felkelt legyőzetett s területének felét kénytelen volt átengedni, s megkapta ugyan a római polgári jogot, de választási és minden egyéb tisztségi jog nélkül, vagyis viselte a római polgárok terheit, de a római polgárok jogaiban nem részesült, ugyanazért ezt a jogállapotot cerei jognak is nevezik. C. lassankint elhanyatlott, csak a császárság idejében lendült fel némileg meleg fürdői révén, melyek Bagni del Sasso név alatt mai napig is használatban vannak. A IV. századtól kezdve saját püspökei voltak s csak a XIII. században hanyatlott el végképen. Helyén jelenleg Cervetri (Caere vetus) falu áll, Ruspoli palotájával. Ezzel szemben a La Banditaccia halmon fedezték fel 1537. a régi Tyrrheni város rendkivül érdekes nekropoliszát. Ebben egész sor sirpadmalyok vannak a sziklákban melyek az etruszk lakóházakhoz hasonlítanak, kényelmes belsővel. Figyelemre méltó különösen a Tarquiniusok sirja és a Grotta dei Rilievi.

Forrás: Pallas Nagylexikon