Caesarini
(ejtsd: csezarini) Julián, római bibornok a Caesariniek
hires családjából, szül. 1398., megh. 1444. Fiatal korában már több tudományban
alapos jártasságal birt, különösen a jogban, melyet egy ideig Padovában
tanított is. V. Márton pápa 1426. bibornokká tette s a hussziták ellen küldte
ki, majd az 1431. baseli zsinaton képviseltette vele magát. Ugyanezen évben
Ferrarában a keleti egyház követőivel vitatkozott. Midőn a baseli zsinaton
1439-ben kitört az egyenetlenkedés és a baseli atyák Jenő pápa helyébe Amadé,
savoyai herceget tették, Caesarini, mint Jenő hive felkereste I. Ulászló magyar
királyt és megigérte neki, hogy az esetben, ha ő Jenő pápa hive lesz, kibékíti
Erzsébettel, Albert király özvegyével. Noha Erzsébet csakhamar meghalt C.
Ulászlóval nem szakította meg összeköttetéseit. Őt küldte Ulászló Bécsbe
Frigyes császárhoz, hogy a török elleni szövetségre kérje, s midőn Ulászló
1444. Szegeden tiz évi békét kötött a törökkel, C. volt az, ki Ulászlót és a
rendeket - Hunyadi ellenére - a béke megszegésére ösztönözte, s közvetve bár a
várnai veszedelmet előidézte. Thuróczy szerint itt is veszett el a csata
hevébén, mások szerint csónakon menekülni akarván a vizbe fult. V. ö. Vaszary
Kolozs, A várnai csata. Magyarul Fraknói Vilmos irta meg C. életrajzát.
(Egyháztörténetünk nagy alakjai.)
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|