Calabria
(ejtsd: kal-), D.-Olaszország egyik félszigete és
compartimentoja, a Tarentoi-öböl, Jontenger, Messinai-szoros ésTirreni-tenger
és Basilicata közt 15075 km2-nyi területtel 1.315296 lak. Öblei a Squillacei-,Giojai-és
Santa-Eufemiai, hegyfokai: az Alicei, a Nao-, a Rizzuto, a Spartivento, a
compartimento DK-i vége s az Armii a DNy-i vége. A Calabriai-hegyek (l. o.)
takarják. A Crati és Neto a folyói. Éghajlata a partokon meleg és mocsarai
miatt nyáron rendkivül egészségtelen, amiért is ilyenkor a lakosság a hegyekbe
vonul. A hegyek lejtőin sok a szőllő és az olajfa, a sikságon a gabona; a
gyapot is jó termést ad. A hegyekben az állattenyésztés virágzó, lovakat,
juhokat, öszvéreket, sőt bivalyokat és sertéseket is nagy számmal találni;
selyemhernyókat is tartanak. Az ásványország kincsei közül csak sót és ként
bányásznak. Jelenleg a következő tartományokra oszlik: Catanzaro (5975 km2-nyi
ter., 433975 lak.),Catanzaro főhellyel; Cosenza (7358 km2-nyi ter.,
451185 lak.), Cosenza főhellyel; Reggio di Calabria (3930 km2-nyi
ter., 372723 lak.), Reggio főhellyel. C. (a rómaiak Bruttiuma) egykoron görög
gyarmat és Nagy-Görögországnak volt része; a rómaiak 276. Kr. e. foglalták el;
a Ny.- római birodalom megdőlése után keleti gótok, bizánciak, szaracénok
birtokává lett; ez utóbbiakat a XI. században a normannok üzték el. Ez idő óta
a Nápolyi királyság sorsában osztozott. Ős lakói, kik brutti v. bretti néven is
ismeretesek, lucán eredetüek, de csakhamar a hazájokból odaszakadt hellén
gyarmatosokkal összevegyültek. Utóbb még a C.-ba betört szaracénokkal is
keverődtek.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|