Calatrava-rend

spanyol egyházi és katonai lovagrend. A templomosok, a móroktól sokat zaklatott Calatrava várost elhagyván, III. Sancho kasztiliai király azt Raimond fiterói apátnak és Velasquez Dezsőnek adományozta, kik a további védelem vezérei voltak s a mórok támadásait visszaverték. 1158. e védelem biztosítására u. o. egy lovagrendet alapított a ciszterciták szabályai szerint s két osztályra osztotta, melynek egyike egyházi, másika katonai szolgálatokat teljesített, III. Sándor pápa a rendet 1164 szept. 26-iki dekretumában megerősítette s Raimond halála után Don Garzias de Rebon-t nevezte ki első nagymesterré. A C. a mórok ellen folytatott több szerencsés hadviselés után nagy tekintélyre és vagyonra tett szert, amiért VIII. Ince pápa, a koronára nézve veszélyesnek látva a rend hatalmát, 1489. Katolikus Ferdinánd királyra ruházta át a nagymesteri méltóságot, teljes hatalmat adva neki a parancsnokok kinevezésénél. VIII. Sándor pápa örökösen a koronára ruházta át a nagymesteri méltóságot. III. Pál pápa megengedte, hogy a lovagok egyszer házasodhassanak. A köztársaság 1872 március 13-án a rendet beszüntette de XII. Alfonz 1874 jan. 13. ismét visszaállította. Öltözetük fehér köpeny, balvállon veres liliomos kereszt, jelvényük: biborszin szalagon függő arany dülény, rajta piros liliomos kereszt.

Forrás: Pallas Nagylexikon