Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Calderon... ----

Magyar Magyar Német Német
Calderon... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Calderon

1. de la Barca Péter, spanyol drámairó és költő, szül. Madridban 1600 jan. 17., megh. u. o. 1681 máj. 25. A jezsuitáknál nevelkedett, felsőbb tanulmányait Salamancában végezte, foglalkozott jogi és bölcseleti tudományokkal, később pedig a hadseregben szolgált. Már 20 éves korában egy költői versenyen dijjat nyert. IV. Fülöp, ki korán felismerte C. költői tehetségét, kegyeivel halmozta el őt s számára évdijat rendelt. C. azonban a miszticizmushoz való hajlamai következtében 1651. papi rendbe lépett és 1653. Toledo káplánja, 1681. a Szt. Péter egyesület főkáplánja lett. 1880. a madridi szt. Anna-téren szobrot emeltek neki. C. vallásos érzülete műveiben is kifejezésre jut, mert drámáinak legnagyobb része vallásos tartalmu, ezeket művelte leginkább, ezek szereztek neki népszerüséget és tették nevét hiressé egész Spanyolországban. Senki sem emelkedett nálánál magasabbra a filozofiai és vallásos drámában minők La vida es sueno (Az élet álom), La devocion de la cruz, stb. Mindazonáltal nemzetének és századának költője maradt még akkor is, midőn hőseit a történelemből vette. Zsidók, görögök, rómaiak, a középkor hősei gallok, lengyelek az ő darabjaiban mindannyian mint XVII. sz.-beli spanyolok jelennek meg. A spanyol dráma formáján C. nem sokat változtatott, e tekintetben Lope de Vegát követte; de tartalmilag sokkal poetikusabb, nem olyan realisztikus, mint Lope de Vega; az idealizmus képviselője a spanyol szinműirodalomban. Különösen nevezetesek: La devocion de la cruz, melyet a modern izlés, morál szempontjából sok irodalomtörténész hevesen megtámadott. El magico prodigioso (A csodatevő mágus), a spanyol irodalomban a Faust dráma első kisérlete; El alcalde de Zalamea (A zalameai biró); a vallásos és heroikus tartalmu El principe constante (Az állhatatos fejedelem) - La nina de Gomez Arias (Gomez Arias kedvese); La vida es sueno; El médico de su honra (Saját becsületének orvosa); Antes que todos es mi dama (Kedvesem előbbre való mindennél); La dama duende (A nő-démon); Dicha y desdicha del nombre (A név szerencséje és szerencsétlensége); En esta vida todo es verdad y todo mentira. (Ebben az életben minden igazság és minden hazugság); Saber del mal y del bien (Jó és rossz); Amor despues del muerte (Sirontuli szerelem); Peor esta que estaba (Rosszabb mint volt); Hija del aire (A lég leánya); El mayor monstruo los celos (A legnagyobb szörnyeteg a féltékenység). Azonkivül irt számos autos sacramentales-t (misztériumokat) melyeket akkorában minden Ur-napján előadtak, de melyek ma már feledésbe mentek Saynetes-ei (tréfás darabok) és Loas-ai (előjátékok) nagyobbrészt elvesztek, ugyszintén lirai költeményeinek nagy része, valamint Apologia de la Comedia cimü műve is. Nagyon tulozzák C. drámai műveinek számát ő maga irja egy helyütt, hogy 108 darabnál többet nem irt. Drámai műveinek: első gyüjteményét bátyja rendezte sajtó alá (Madrid 1690-74, 4 köt.). Teljesebb volt Juan de Vera Tassis (Madrid 1685-94 9 köt.), és Fern. de Apontes (u. o. 1760-63, 11 köt.) kiadása. Autos sacramentales-eit szintén Apontes adta ki (u. o. 1759-1760) 6 kötetben. Ujabban feltalált költeményei Poesias ineditas (Kiadatlan költemények) cimen Madridban 1881. jelentek meg. C. szinműveit, melyekből 1870. a Kisfaludy-Társ. adott ki 3 kötetet, magyarra Győry Vilmos, Greguss Gyula, Beksics Gusztáv fordították. Magyar fordításban megvannak: A zalameai biró. Dráma 5 felv. Giers után fordította Gaál József. A Nagy Ignáctól szerkesztett Szinműtár 54. száma (Buda 1843); Az élet álom. Szinmű 3 felv. (Pest 1871); Az állhatatos fejedelem. Szinmű 3 felvon. (Pest 1871).

2. C. Fülöp Hermogenés spanyol festő, szül. Poitiersban 1833-ban, mint spanyol szökevény fia, 1846 óta Angolországban, 1851 óta Párisban tanult. 1857. festett «Megszegett fogadalmá»-val megnyerte az angol közönség tetszését. Későbbi művei közül említendők: A börtönőr lánya, Verbuválás (1861, legjobb képeinek egyike), A csata után, A fiatal Hamlet. 1867. a londoni akadémia tagja lett ugyanazon évben a párisi világkiállításon A győztes hazatérése c. festményével aranyérmet nyert. A 70-es években történelmi képeket is kezdett festeni.

3. C. Szerafin, spanyol költő, szül. Malagában 1801., megh. 1867 febr. 7. Granadában jogot tanult, de sokat foglalkozván irodalommal, 1822. u. o. a poétika és retorika tanára lett; később Malagában ügyvédeskedett, 1830. Madridba ment és ott nagy irodalmi munkásságot fejtett ki. Utóbb több város kormányzója volt, de 1838. a magánéletbe vonult vissza. Poesias del solitario (A remete költeményei ) cimmel megjelent (Madrid 1833-34) költeményeit nagy tetszéssel fogadták. Azonkivül foglalkozott C. az arab nyelv tanulásával és az ős spanyol nemzeti irodalom emlékeinek gyüjtésével és azoknak kiadásra való előkészítésével. Nevezetesb művei: Christianos y Moriscos (Keresztények és mórok), (Madrid 1838); Escenas andaluzas por el solitario (u. o. 1847); Expediciones y aventuras de los Espanoles en Africa. V. ö. Canovas de Castillo: El solitario y su tiempo (Madrid 1883).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is