Cambrai
(ejtsd: kambre), járási székhely és másodrangu vár Nord
francia département-ban az Escaut (Schelde) partján a St. Quentin-csatorna
végében, érseki székhely, (1891) 24122 lak., nagy nyilvános könyvtárral,
jelentékeny batiszt- és finom vászonszövőkkel, továbbá kalapkészítéssel,
szappan- és cukorgyártással olajprésekkel; élénk gabona-, len-, komló-, vaj-,
szén- és szövetkereskedéssel. Kerek tornyokkal védett közfalai még fenállanak.
Jelentékenyebb épületei a Saint-Sépulcre székesegyháza, Fénélon siremlékével és
a régi érseki palota. C. a régiek Cameracuma, már a rómaiak idejében egyike
volt Gallia legjelentékenyebb városainak. A frankok birtokába jutván,
Ragnachaire a fővárosává tette. 954. a magyarok kifosztották. A verduni
szerződés Németországnak juttatta. 1476. XI. Lajos elfoglalta, de kénytelen
volt Németországnak visszaadni. Véglegesen 1678. került Franciaországhoz.
C.-ról kapta nevét a C.-i liga, amelyet 1508. a velenceiek ellen kötöttek XII.
Lajos, II. Gyula pápa és Miksa császár, továbbá a C.-i v. hölgy béke amelyet
1529. Savoyai Lujza fia, I. Ferenc nevében osztrák Eleonorával kötött, aki
testvérét V. Károlyt képviselte. C. szülővárosa Dumouriez francia hadvezérnek.
V. ö. Bruyelle, Dict. topogr. de l"arrond. de C. (Cambrai 1862).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|