Cambridge

1. Adolf Frigyes herceg Tipperary gróf, Culloden báró, Hannover ország helytartója és angol tábornagy, III. György király legifjabb fia szül. Londonban 1774 febr.. 24., megh. u. o. 1850 jan. 8. Korán a hadseregbe lépett s 1793., mint ezredparancsnok részt vett a hondschoote-i ütközetben. 1794. atyja ezredessé, C. herceggé és peer-ré nevezte ki. Mint felsőházi tag, a francia forradalom elleneihez tartozott s támogatta Pitt politikáját. 1803. Hannoverában a franciák ellen harcolt. 1816. pedig Hannovera helytartója és később alkirálya lett s e minőségben a tudományok és művészetek pártolása által népszerűségre emelkedett. 1837-ben, midőn Ernő Ágost cumberlandi herceg a hannoverai trónra lépett, visszatért Angliába. Nejétől, hessen-kasseli Auguszta hercegnőtől egy fia és két lánya született: 1. György (l. alább); 2. idősb Auguszta leánya (szül. 1822.), ki Frigyes Vilmos, mecklenburg-strelitzi nagyherceghez ment nőül; 3. ifjabb leánya Mária Etelka (szül. 1833.) Teck Ferenc hercegnek (württembergi Sándor herceg fiának) a neje.

2. György Frigyes Vilmos Károly, herceg, angol tábornok és a brit hadsereg főparancsnoka, az előbbinek fia, szül. Hannoverában 1819 márc. 26. Atyja halála után ennek cimét és helyét öröklötte a felsőházban. 1854. lord Raglan alatt részt vett a Krim-háboruban, de betegsége miatt még a háboru bevégzése előtt visszatért Angliába. 1856. Viktoria királynő az angol hadsereg főparancsnokává nevezteki, s e minőségben több reformot vitt keresztül. Eltörölte a botbüntetést, behozta a csapatok könnyebb felszerelését s a tisztjelöltek vizsgáját. A tiszti állások megvásárolhatását sok ideig védte, de a közvéleménynek végre engedett s 1870. megnyugodott annak megszüntetésében.

Forrás: Pallas Nagylexikon