Camerarius

1. Joákim tulajdonkép Liebhard, (C. latinosítva a. m. kamarás), kiváló német humanista s tevékeny reformátor, szül. Bambergben 1500 ápr. 12., meghalt Lipcsében 1574 ápril. 17. A nürnbergi főiskolán igazgató és a görög nyelv tanítója volt (1526). Az ottani szenátus 1530. a regensburgi birod. gyülésre képviselőül küldte, ahol tevékeny részt vett az ágostai vallástétel szerkesztésében. 1535-ben Ulrik württembergi herceg hívására a tübingai egyetemre ment s ott szervezte a klasszikus tanulmányokat, 1541. pedig Szász Henrik és Móric hercegek megbizásából a lipcsei egyetemet szervezte ujjá. 1555. ismét az ágostai birod. gyülésre küldték, majd elkisérte Melanchtont a nürnbergi vallásértekezletre s az 1556-iki regensburgi birod. gyülésre. II. Miksa 1568. Bécsbe hívta, hogy egyházi ügyekben kikérje tanácsát s császárilag megajándékozta. C. visszatért Lipcsébe ahol meg is halt. Kiváló érdemeket szerzett a klasszikus tudományok terén mint egyetemi tanár s mint a görög és latin klasszikusok tudós kiadója. Számos irata közül a legismeretesebbek: Eobanus Hessus (Lipcse 1553), György anhalti herceg (u. o. 1555), és Melanchton (u. o. 1566 s uj kiad. Strobeltől Halle 1777). életrajzai. Melanchton leveleiből is kiadott egy gyüjteményt (Lipcse 1569). Említésre méltó még: Commentarii lingue grece et latine (Basel 1551) és a halála után megjelent Epistole familiares (Frankfurt 1583-1595, 3 köt.), mely fontos kortörténeti forrás.

2. C Rudolf Jakab, német orvos és botanikus, szül. Tübingában 1665 febr. 12., megh. u. o. 1721 szept. 11. A filozófiát meg az orvostudományokat tanulta; 1685-87. Európa nagy részét beutazta, 1687. szülővárosában az orvostudományok tanára s a növénykert igazgatója lett. Ő ismerte fel határozottan a virágoknak kétnemü ivarszervét, e tekintetben több kisérletet végzett s a theoria sexualist alapította meg Epistola de sexu plantarum (Tübinga 1694, uj kiad. 1740) címü munkájában. Iratait Mikan adta ki R. J. Camerarii opuscula botanici argumenti (Prága 1797) címen.

Forrás: Pallas Nagylexikon