Camillus
Marcus Furius, mint főhadvezér elfoglalta Kr. e. 396. Vejit,
melyet Róma 10 éven át eredménytelenül ostromolt. Majd meghódította Capenát és
Falerit. A nép mindazonáltal arisztokrata érzülete miatt gyülölte. Állítólag
azért, mert a Vejiben szerzett zsákmányt elsikkasztotta, számüzetésre itélte.
Időközben nagy csapás érte Rómát. A gallok 390. Bevették s már a kapitoliumot
ostromolták. A szenátus e bajban C.-ra gondolt. Diktátorrá választván a monda
szerint abban a pillanatban jelent volna meg seregével, midőn a várőrség
pénzért akarta megvásárolni az ellenség elvonulását. C. elszedte a Galloktól a
zsákmányt s elüzte őket. Elismerésül megkapta a pater patrice címet. A város
azonban fel volt dulva, s a plebeiusok Vejibe készültek átköltözködni. C. e
szándékuknak utját állotta s mindent elkövetett, hogy a város mielőbb
felépüljön. Még ötször választották meg diktátornak, midőn utoljára volt, az,
367. teljesen megverte az ujra betörő keltákat. Hasonlókép legyőzte a szomszéd
equokat, volszkokat és etruszkokat, minek következtében Róma ismét visszanyerte
előbbi hatalmát. Nem ok nélkül nevezték tehát C.-t Róma második
megalapítójának. Bár nem volt a nép barátja, közbenjárására fogadta el a
szenátus a Liciniusi törvényeket (l. o.) 367. A belső pártoskodás megszüntének
emlékére aztán Concordia templomát építtette a Capitolium tövében. Meghalt 364.
dögvészben.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|