Campanile

(ol., ejtsd: kámpánile), harangláb, harangtorony a székesegyházak mellett. Legelőször az ó-keresztény bazilikáknál találjuk (VI-VII. század Kr. sz. u.); többé-kevésbbé gazdagon fejlesztette azt ki az olasz korai renaissance, főleg azonban az orosz építészet.

Forrás: Pallas Nagylexikon