Campello

Bonjohannes. Neve után itélve olasz származásu férfiu s jeles diplomata volt a XIV. század közepén. 1342-7. váradi kanonok 1342. aradi, 1344. sebesi főesperes a csanádi székesegyházban, 1347. pécsi kanonok s ugyanekkor bosnyák püspök lőn. Két év mulva itt hagyta hazánkat s Olaszországban a fermói püspökséget nyerte el, végre 1365. a patrasi érsekségre emeltetett. Hogy magyar javadalmakat élvezett, azt egész életén át hazánk érdekében kifejtett diplomáciai működésével igyekezett meghálálni. 1346. ő volt I. Lajos követe a pápához s nagyon ügyesen járt el megbizatásában. 1356-58. közvetítő volt a Velence és I. Lajos közt létrejött, hazánkra nézve kedvező békekötésben. 1361. pedig ő volt a békéltető I. Lajos királyunk és a durazzói hercegek között. V. ö Bunyitay, A váradi püspökség története II. Theiner Monum. I-II.; Pór A., Nagy Lajos 136, 302, 319, 522.

Forrás: Pallas Nagylexikon