Canovas del Castillo

(ejtsd: kasztiljo) Antal, spanyol államférfiu, szül. Malagában 1826 febr. 8. Jogot tanult, de először történelmi és szépirodalmi tanulmányai tették nevét ismeretessé s ezekkel vivta ki helyét az akadémiában. 1851. átvette a konzervativ Patria szerkesztését s 1854től tagja volt a cortesnek, 1864-68-ig több izben a minisztériumnak is, 1868. a konzervativ párt élén arra törekedett, hogy Alfonz asturiai herceget emelje a trónra s midőn ez 1874. sikerült Alfonz miniszterelnökké nevezte ki, Az uj monárkia megszilárdulása első sorban C. érdeme, ki mérsékletével és ügyességével az akadályokat elhárította. Csupán a pápai kuriával nem tudott boldogulni mely az 1851. konkordátum föltétlen helyreállítását követelte. Miután C. ezt nem teljesíthette, 1875 szept. 12. lemondott. 1876. azonban újra átvette a minisztérium vezetését, létrehozta az új alkotmányt s mindenekelőtt a béke és rend helyreállítására törekedett, hogy a polgárháboruban annyit szenvedett ország végre nyugalmat élvezzen. 1879 márciusban a Cuba szigetén tervezett reformok miatt ujra lemondott, de már decemberben a Martinez Campos-minisztérium bukása után ismét átvette a kormány vezetését 1881-ig, amikor a liberális párt kezébe ment át a hatalom. A cortesben továbbra is ő maradt a konzervativ párt vezére s 1884. a liberális minisztérium bukása után újra miniszterelnök lett. XII. Alfonz halála után (1885 nov. 25.) elbocsátását kérte a régensnőtől és Sagasta elnöksége alatt szabadelvü miniszterium létesítésén fáradozott, mivel úgy fejlődtek a viszonyok, hogy a köztársaságiak és a karlisták cselszövényei az összes monarchikus pártok egységes fellépését tették szükségessé. 1886 dec. 26. a cortes C.-t elnökévé választotta. 1890 jul. 5., Sagasta visszalépése után, megint átvette a mérsékelt konzervativ minisztérium vezetését. Ez alkalommal védvámpolitikát követett és Zorilla köztársasági pártvezért közbocsánatban részesítette. Irodalmilag sem pihent. Ez években adta ki az Estudios del reinado de Felipe IV. c. művét (2 köt., Madrid 1888-1889). Az 1891 elején végbement választások a kormánypárt diadalával végződtek (mint Spanyolországban rendesen), de a községi választásokban a C.-minisztérium már vereséget szenvedett. 1892 elején Xeresben, Barcelona- s Bilbaoban munkás- és szocialista mozgalmak támadtak, melyeket C. ugyan katonai erővel leveretett, de az óriási sztrájkokkal szemben az ő hatalma is tehetetlennek bizonyult. Az 1892 aug.-okt. havában tartott Kolumbus-ünnepélyen ő elnökölt, szintúgy az okt. 5. megnyilt amerikanisták kongresszusán. Midőn Szevillából visszautazott Madridba, egy elmebeteg gyógyszerész merényletet követett el ellene; visszatérése után pedig a madridi nép tüntetett ellene. Vil1averde miniszter ugyanis C.-nak egyik kegyeltjét, Madrid városának sikkasztó polgármesterét letette volt; C. azonban védelmére kelt a bűnösnek és Villaverde minisztert lemondásra kényszeríttette. Most azonban a főváros lakossága is megmozdult és C. ellen tüntetett. Növelte az elégületlenséget, hogy az 1892 eleje óta követett vadvámpolitika hatása alatt az ipar és kereskedelem országszerte pangásnak indult. A közelégületlenség eme jelei arra birták C.-t hogy december 7. a kamarában a bizalmi kérdést felvesse. A konzervativ többség ugyan ez alkalommal is biztosítá őt bizalmáról, de számos konzervativ képviselő (Villaverde pártja) a szavazástól tartózkodott. C. ekkor még ugyanaz nap lemondott, mire a királyné Sagastát nevezte ki utódjává, ki liberális minisztériumot alakított. C. ezóta megint az ellenzék vezéréül működik a kamarában és a Sagasta által 1893 májusban a kamara elé terjesztett adóreformot határozottan ellenezte. 1882. a madridi történelmi akadémia elnöke lett és El Solitario y su tiempo biografia de D. Serafin Estébanez Calderon y critica de sus obras (Madrid 1883, 2 kötet) cimmel, nevezett költőnek (ki nagybátyja volt) kitünő életirását közölte; kiadta továbbá a Problemos contemporaneos cimü munkát (ugyanitt 1884, 2 kötet). Legujabb irodalmi terméke a Historia general de Espana gyüjteményes munkája, melynek megindítására ő birta rá a spanyol akadémiát. E vállalatból 22 füzet jelent meg idáig. 1893 jun. 21. Aluvarez, az «Anarquia» lap szerkesztőjének megbízásából Ruiz nevü anarkista bomba-merényletet intézett C. ellen kertjében, de a bomba magát a merénylőt tépte szét.

Forrás: Pallas Nagylexikon