Canzone
(ol. lat. cantio) a. m. dal; lirai műforma, mely a provencei
troubadouroktól eredt, de művészi kifejlődésre Olaszországban Dante és Petrarca
lantján jutott. Tartalma eszmélkedő, elegikus,. külalakja mind a szótagszám,
mind a rimhelyezés tekintetében többféle. Egyébként vagy mint strófa
használatos hosszabb költeményekben, vagy önállóan is; az utóbbi esetben 5-7
hosszabb strófából áll, melyeket egy rövid követ, de a hosszabb strófák
alkotása egyforma. Egy-egy strófa 9, 11, 13, 16, olykor több sorból áll, a
rimhelyezés művészi, a szak elején szövevényesebb, vége felé egyszerübb és
arányosabb, a rimek csengők és a szaknak legalább egy sora rövidebb a többinél.
A német költészetben a romantikusok tettek vele kisérletet, de használata
inkább művészi játéknak bizonyult. Nálunk nem művelték.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|