Caprara

1. Albert gróf, osztrák tábornok és diplomata; szül. Bolognában 1630. Rokonságban volt Piccolomini. Octavioval és Montecuccolival. Kitünt a magyar-török háboruban, de még jobban két fontos küldetésben; először 1682., másodszor 1685., mindkétszer Konstantinápolyban. Ezután nemsokára meghalt. Figyelemreméltó az olasz nyelven irt, de németre is lefordított jelentés, melyet e küldetéseiről. tett s amelyet titkára, Benaglia Giovanni adott ki (Bologna 1684). Irodalommal is foglalkozott, sokat fordítván az ifjabb Seneca műveiből.

2. C. Eneász Szilvius gróf, osztrák császári tábornok, az előbbinek testvére, született Bolognában 1631., meghalt 1701 február 3. Korán császári szolgálatba állott s követte rokonát, Montecuccoli tábornokot a török és francia háborukban. 1683. mint a lovasság vezére a magyar felkelők ellen harcolt s Bécs felmentésekor elűzte a törököket az erősen elsáncolt nuszdorfi táborból. 1685. rohammal foglalta el Érsekujvárt, 1686. pedig az erdélyi határig nyomult előre. 1691-93-ig a Rajnánál a franciák ellen 1694. ismét Magyarországban küzdött a törökök ellen, kiket Pétervárad alól ismételten visszavert. Miután 44 hadjáratban küzdött, a hadi tanács alelnöke lett, mely minőségben mint Savoyai Jenő herceg egyik irigy ellensége tette nevét emlékezetessé. (Allg. Deutsche Biographie III. 776.)

3. C. János, biboros, a szentszéknek á latere követe Párisban, szül. Bolognában 1733 máj. 29., megh. Párisban 1810 jun. 21. 1758. követhelyettes volt Ravennában, később kölni, luzerni, bécsi nuncius. Diplomáciai ügyessége meggátolta, hogy a Kaunitz által sugalmazott II. József császár és a pápa között végleges szakadás álljon be. 1792. VI. Pius biborossá kreálta. VII. Pius alatt jesi-i püspök lett s 1801. Párisba ment á latere követnek. Napoleon milánói érsekké őt nevezte ki; mint ilyen áldotta meg azt a vaskoronát, amellyel Napoleon magát 1805 máj. 28. olasz királlyá koronázta.

Forrás: Pallas Nagylexikon