Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Caprivi... ----

Magyar Magyar Német Német
Caprivi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Caprivi

-család. E jelenleg Németországban virágzó család valószinüen a friauli Capriva-családból veszi eredetét. Az első, kivel a család biztos származási rendje kezdődik, Kopriva András, kinek fiai: András és Ferenc 1653. birodalmi nemességet, 1666. pedig bárói rangot nyertek. A Caprara de Montecuccoli előnevet C. Gyula Lipót vette fel (1695-1768) családi hagyományok alapján. Három fia volt: Keresztély (megh. mint ezredes 1821.), Frigyes (megh. Páris ostromlása közben 1814.), Gyula Ede (megh. 1865. mint az urak házának tagja és törvényszéki tanácsos). Ez utóbbinak fia

C. Leo György gróf, a német birodalom kancellárja, szül. Charlottenburgban 1831. febr. 24. régi friauli nemesi családból származik, de Capriva et Montecuccoli. E család egyes tagjai a XV. és XVI. században Ausztriába vándoroltak ki és itt rendi jogokat nyertek. Magyarországon is voltak birtokaik, C. János Ferenc 1657-ben magyar indigena lett és testvérével, Andrással együtt résztvett a török háborukban. András unokája Sziléziában telepedett meg, és lutheránus lett. Ő a mostani C-ak ősatyja. C. az 1866- és 1870-i nagy háborukban a nagy táborkarban szolgált, 1871-ben osztályfőnök lett a hadügyminisztériumban és miután tábornok lett, 1883-ban a tengerészet vezetőjének neveztetett ki. E fényes carrieet kitünő képzettsége mellett kiváló adminisztrativ tehetségének köszönhette. A tengerészet élén is megfelelt hirnevének, de midőn 1888. ujra szervezték e hivatalt, attól visszavonult, s hannoverai hadparancsnok lett. E működésében érte ő Bismarck bukása után kineveztetése a német birodalmi kormány vezetőjévé és porosz miniszterelnökké 1889 márc. Nagy elődje isegyik legalkalmasabb utódját látta benne. Mint birodalmi kancellár, C. eleinte Bismarck nyomaiban kivánt haladni, «Az irány a régi, bár a kormány uj», de idő folytán politikája igen lényeges pontokban eltért a birodalom megalapítójáétól. A hármas szövetséget C. is teljesen fentartotta, és azt az uralkodók és vezető államférfiak ujabb találkozásai által mindinkább megszilárdította. De mig Bismarck bizonyos engedékenységet javasolt oroszországgal szemben, C. minden téren magáévá tette a szövetséges Ausztria-Magyarország érdekeit. A másik még lényegesebb eltérés a gazdasági téren történt. C. szakított elődje védvámos politikájával és igen nagy része van abban, hogy Németország ismét kereskedelmi szerződéseket kötött az agrárius ellenzék dacára. Még Oroszországgal is megujították az alkudozást kereskedelmi szerződés létrejövése céljából. A belső politika terén C. határozottan konzervativ. Ez különösen az uj iskolatörvény előkészítésénél tünt ki. Midőn ennek keresztülvitele, a papságnak tett engedmények miatt, országos ellenhatást idézett elő, C. lemondott a porosz miniszterelnökségről és csak a kancellárságot tartotta meg. Az ellenzéki politikai pártokkal szemben C. megszüntette a B. által annyiszor hirdetett élet-halálharcot. A szocialisták elleni kivételes törvényeket mindjárt kormányra lépése után eltörölték és a szabadelvüekhez is javult a viszony. Az antiszemitákkal szemben ellenben igen határozottan lépett föl.

Legfőbb feladatául C. mint katona a német birodalom haderejének fejlesztését tűzte ki, úgyhogy esetleg ugy a keleti mint a nyugati határ biztosítva lehessen. Katonai törvényjavaslata lényegesen emelte a hadi létszámot és ezzel a költséget is. Bár bizonyos engedményeket tett a szolgálat idejének leszállítását illetőleg, a birodalmi gyülés nagy többsége elvetette e javaslatot, mire C. 1893. máj. 6. feloszlatta a gyülést és uj választásokat rendelt el. A mozgalmas választások után egybegyült birodalmi gyülés többségre juttatta C. politikáját, s jul. 18. a katonai javaslatot 201 szóval 185 ellen elfogadták. Harmadnapra a hivatalos lap Vilmos levelét közölte, melyben a császár teljes elismerését és soha meg nem szünő háláját fejezte ki C.-nek.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is