Cardano

(fr. Cardan, lat. Cardanus), 1. Jeromos, olasz tudós, szül. Páviában 1501 szept. 24., megh. Rómában 1576 szept. 21. Már 22 éves korában Páviában matematikát tanított, három évvel később pedig Padovában orvostudorrá avatták. Számos matematikai, bölcsészeti és gyógyászati műve jelent meg, mint gyakorló orvos pedig oly hirnévre tett szert hogy Dániába meg Skótországba is hivták. Életét Rómában fejezte be, még pedig állítólag önkéntes éhhallál, hogy ne élje tul azt a napot, melyet egy asztrologiai jóslatában halála idejének kijelölt. Halhatatlan hirnevét matematikai műveinek köszöni. Ezek közül a legfontosabbak: Artis magne sive de regulis algebraicis liber unus, Opus novum de proportionibus, De regula Aliza (az első 1545 Nürnberg, mindhárom együtt 1570 Basel); továbbá a következő hátrahagyott iratai: De numerorum proprietatibus, Ars magna arithmetice és De ludo alee. Ez utóbbiból kitünik, hogy C. nemcsak szenvedélyes játszó és a játékosok csalásainak avatott ismerője volt, hanem a játék eshetőségeiben matematikai problémákat is tudott felfedezni. A róla nevezett képletnek (l. C.-féle képlet) nem ő a felfedezője, hanem csak az első, ki azt nyomtatásban közzétette. C. műveinek teljes kiadása Lyonban 1663. jelent meg, 10 köt., a matematikai munkák a 4. kötetben vannak.

2. C. József Baptista, az előbbinek fia, olasz orvos, szül. 1534 máj. 14. Hűtlen nején elkövetett mérgezési kisérlete miatt 1560. lefejezték.

Forrás: Pallas Nagylexikon