Cardiff
(Caer Taff v. Caerdydd), kikötőváros Glamorgan grófságban,
Walesben, a Taff balpartján annak torkolata közelében a Bristol csatornától
É-ra, (1891) 128,849 lak., akiknek száma e század elején még 2000 sem volt.
Gyors felvirágzását az Aberdarenél és Merthyr-Tydfillnél levő szén- és
vasércbányáknak köszönheti, amelyekkel csatorna és vasut köti össze, továbbá
terjedelmes dockjainak, amelyeket 1834-39. a város alatt és ujabban a Barry
szigeten építettek. A szénkivitelre nézve földünk kikötői közt a második helyet
foglalja el; 1875. még csak 2,6 millió tonnát, 1890. pedig már 10,5 milliót
vitt ki, több mint 6 millió font sterling értékben; ezenkivül jelentékeny
forgalma van vasércekben is. A behozott árucikkek közt legnagyobb értéket
képvisel a gabona és liszt. Monarkiánknak is van benne konzula. C. régi város;
maig is fennállanak romjai azon erődnek, amelyben Hódító Vilmos legidősebb
fiát, Róbertet 1107-34-ig fogva tartották.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|