Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Carey... ----

Magyar Magyar Német Német
Carey... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Carey

(ejtsd: kéri), 1. Henrik, angol költő és zeneszerző, szül. 1696 körül, megh. Londonban 1743 okt. 4. Zenetanár volt. Irt. dalokat és operákat. Dalai összegyüjtve The musical century cim alatt jelentek meg (2 köt. 1737-40), irodalmi művei pedig Dramatic works cim alatt (1743). Ő irta a God save the king angol nemzeti himnusz szövegét és dallamát.

2. C. Henrik Károly, amerikai nemzetgazdasági iró szül. Philadelphiában 1793 dec. 15., megh. 1879 okt. 13. Atyja, ki Dublinból politikai üldözés miatt vándorolt ki, könyvkiadó vállalatot alapított s fia már 12 éves korában önállóan vezette atyjának egyik üzletét 1814. pedig atyja üzlettársává lett. Később Carey és Leo cég alatt könyvkiadóhivatalát a legelső ranguak közé emelte, ő magá olvasott el minden hozzá benyujtott művet (innen sajátos, sokoldalu de iskolázottság nélküli műveltsége), az árverések (trade salers) meghonosítása által pedig a könyveknek biztosított nagy keletet. 1835. nagy vagyonnal vonult vissza az üzlettől, s nemzetgazdaságtani műveket irt, amelyekkel óriási hatást ért el, rövid időn a leghiresebb irók sorába állott s hirneve annyira növekedett, hogy utolsó éveiben jogosítottnak hitte magát «a világ legelső nemzetgazdájának» nevezni. Első munkáiban: Essay on the rate of wages (1835); Principles of Political Economy (3 köt., 1837-40 magyarra fordította Halász Imre, Pest 1867); The Credit System, még a szabad kereskedelmi irány hivének vallja magát s azt véli, hogy a különböző osztályok érdekeinek az összhangját (ez az optimisztikus cél mindig megvan nála) mesterséges beavatkozások nélkül is lehet érni. The Past, the Present and the Future (1848) c. művében azonban a védvám, a protekcionista rendszer föltétlen (nemcsak a gazdasági fejlődés bizonyos fokain helyes) szükségességét hirdeti s lesz evvel világhirüvé. A szoros együttélést és együttműködést természetí szükségnek tartja, mig a nemzetközi kereskedelemből, mely a szállítási költségekkel szaporítja a termelési költségeket, csak egyedáruság és kizsákmányolás származik. (Erős támadás volt ez Anglia ellen.) Leghevesebben azonban Ricardo földjáradék-elméletét és Malthus népesedési tanát támadja meg. A vagyon eloszlásának uj «törvényét» állította föl C., melyet igen fontos fölfedezésnek tart, s mely szerint a nemzeti jövedelemből a munkások a gazdasági fejlődés folyamán abszolute és relative is folyvást növekvő részt kapnak, mig a tőkének jutó rész abszolute ugyan nő, de relative kisebbedik. C. az értékelméletet annyiban akarja módosítani, hogy szerinte a reprodukcionális költség, nem pedig mint Ricardónál - a termelési költség, az értékmérő. A pénzt C. önálló termelési erőnek tartja, a pénz szerinte a társadalomra nézve, az, ami gőzgépnek a fütőanyag. Mint már említettük is, kétségtelenül eredeti szellem volt, akinek maradandó érdeme marad, hogy a természettudományi fölfogást akarta bele vinni a társadalmi tudományokba, de az utat, amelyen ez történjék, inkább csak sejtette, mint tudta. C. rendkivül sok röpiratot és hirlapi cikket irt. Főművei az említetteken kívül: The Harmony of Interests (1852); The Slave Trade (1853); Principles of social science (3 köt., ebben adja egész rendszerét, melynek rövidebb vázlatát Manual of Social Science c. műve adja); Series of letters on Political Economy (1860 és ujabb sorozat 1866); The way to outdo England without fightingher (1861); Review of the Decade 1851-67; Shall we have Peace? Miscellanous Works (1869); The Unity Law (1872). Magyarul megjelent még: A new-yorki statist. társulat előtt 1865. tartott előadás. (Pest 1866.)

3. C. Mátyás, angol iró, az előbbinek apja, szül. Dublinban 1760 jan. 28., megh. 1839 szept. 16. 1791. Philadelphiában könyvkiadó üzletet nyitott s szabad idejében nemzetgazdászattal foglalkozott. Munkái közül felemlítendők: Olive Branch, on faults on both sides, federal and democratic (1814), mellyel a civakodó politikai pártokat akarta kibékíteni. Önéletrajza 1833-34. jelent meg a New England Magazineban.

4. C. Vilmos, angol baptista lelkész és misszionárius, szül. Angolországban Paulersburyban 1761 ben, megh. 1836. Először csizmadia volt, de 20 éves korában prédikálni kezdett, s ugyanezen időtájban egy külmissziói tárgyu pamfletet irt mely magára vonta a baptista lelkészek figyelmét s alapul szolgált egy missziói társaság létrehozására. A társaság C.-t küldte 1793. Indiába első misszionáriusnak. Ettől fogva haláláig India pogány népei között hirdette az evangéliumot. Az ő vezetése alatt álló seramporei misszió 1832-ig különböző indiai nyelveken és tájszólásokon, nagyszámu traktátust és más vallásos műveket s ezenkivül több mint 200,000 egész vagy részbibliát osztogatott szét a pogányok között. Irt szanszkrit és más hindu nyelvü nyelvtanokat. 1800-tól 1830-ig a keleti nyelvek tanára volt Kalkutta egyik kollégiumában.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is