Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Carlén... ----

Magyar Magyar Német Német
Carlén... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Carlén

1. Emilia (Flygare), svéd regényirónő, szül. Strömstadban 1807 aug. 8., megh. Stockholmban 1892 febr. 5. Eleinte Flygare orvos neje volt, e szerencsétlen házasság felbontása után a közkedveltségü költőhöz, C. J. Gáborhoz ment nőül, ki őt a főváros társaságaiba bevezette. Csakhamar ismertté tette nevét regényeivel, elbeszéléseivel, melyeket a közönség mindinkább nagyobb tetszéssel fogadott. Műveiben nagy hűséggel tudja festeni a való életet, gazdag feltaláló képességgel jellemzi helyzeteit és alakjait, melyeknek hazája érdekessége még bájosabb szint és frisseséget ád. Nevezetesebb regényei: Kyrke-invigningen i Hammarby (Templomfelszentelés H.-ban, 1841); Fideikomisset (1844, 3 köt.); Rosen pa Tisteloen (T. rózsája, u. o. 1842, 2 köt.); Enslingen pa Johannes-Skeret (A remete a János-szirten, 1846, 3 köt.); Ett ar (Egy év, 1846, 2 köt.); En natt vid Bullarsjoen (1847, 3 köt.); Inon sex veckor (Hat hét alatt 1853), stb. Művei közül számosat más nyelvekre is lefordítottak. Magyarul megjelent: A sziget rózsája. Svéd regény. Fordította Lakner Sándor (2 rész). Külföldi Regénytár (Pest 1844).

2. C. János Gábor, svéd költő, született 1814 julius 9-én, meghalt Stockholmban 1875 julius 6-án Carlén Emilia (l. o.) második férje. Eleinte jogtudománnyal foglalkozott, később azonban az irodalomnak szentelte magát és Stycken pa vers (1838) és Romaner, ur svenska folklifvet (1848) c. költeménygyüjteményeivel nevét ismertté tette. Azonkivül számos jogi munkát és több költő műveit adta ki. Az Illustrerad Tidnings (1864-66) c. lapot is ő szerkesztette.

3. C. Mária Oktávia, svéd irónő Carlén János Gábor (l. o.) testvére, szül. 1828 nov. 22., megh. 1881 jan. 30. Irt számos novellát, azonkivül leirását adta a svéd királyi kastélyoknak és a stockholmi régiséggyüjteményeknek.

4. C. Róza, regényirónő, C. Emilia leánya, szül. Dalslandban 1836 máj. 9., megh. u. o. 1883 febr. 12. Ifjuságát egy romantikua fekvésü, hegyektől környezett faluban töltötte ami később irói fejlődésére is hatott. Nevezetesebb művei: Agnes Tell (1861); Bröllopet i Bränna (Brännai lakodalom, 1863); Tre ar och tre dagar (Három év és három nap, 1864); Helena (1865) és művészeti szempontból legtökéletesebb alkotása: Tatarnes son (A cigány fia, 1866). Ugyancsak 1866. Lifvet pa landsbygden (Az élet a falun) címen egy novella-kötet is jelent meg tőle.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is