Carnarvon

Henrik Howard Molyneux Herlbert gróf, angol államférfiu; szül. 1831 jun. 24., megh. Londonban 1890 junius 28. 1852. atyja halála után a parlamentben elfoglalta annak hellyét, és a konzervativekhez csatlakozott. 1858. Derby kinevezte a gyarmatügyi osztály másod-államtitkárává. 1860. a Keletet utazta be, miről The Druses of Mount Lebanon (1860) c. munkát adott ki. 1866. Derby harmadik minisztériumában gyarmatügyi miniszter lett, mely állásról azonban már 1867 márc. 2. leköszönt, mivel a képviselőlház reformjával nem volt megelégedve, 1874. a Disraeli minisztériumában ujból mint gyarmatügyi miniszter szerepelt, mely minőségében a foklföldi gyarmatok egyesítése és a Transvaal állam bekeblezése érdekében buzgólkodott. Disraelí kelleti politikájával nem értett egyet és ellene volt minden, a törökök érdekében eszközlendő fegyvelres közbenjárásnak. S midőn ennek dacára a minisztérium 1878 jun. 24-én meghagyta a hajóhadnak, hogy a Dardanellákba bevonuljon és egyuttal a parlamenttől 5 milliónyi hitelt kért: C. beadta lemondását. Helyét Hicks-Beach foglalta el. 1885 juniusában Salisbury-minisztersége alatt Irország alkirályává nevezték ki; e minőségben engesztellékeny modor által iparkodott az ír liga hiveit lelfegyverezni, de csalódott, s a Salisbury-minisztélriumnak 1886, bekövetkezett bukása által hivatallát veszítette. Művei közül megemlítendő: The archeology of Berkshire. (1858); Recollections of the druses of Lebanon. (1860). Angolra ford. Aischylos Agamemnon-ját és az Odisszeiát (1879 és 1887); kiadta atyjának kéziratban hátrahagyott művét: Reminiscences of Athen and the Morea (1869).

Forrás: Pallas Nagylexikon