Carolina resolutio
III. Károlynak 1731 márc. 21. kiadott s a magyar protestáns
egyházi viszonyokat rendező nagyfontosságu határozata. E szerint a földesuri
jog a hit dolgaiban is épséglben tartandó; az evang. lelkészeknek csakis az
artikuláris helyeken szabad hivatalos funkciókat végezni; nem artikuláris
helyeken plébánosok véglzik az egyházi funkciókat, a szokott stóla mellett; a
házassági ügyek a kat. püspökök hatósága alá tartoznak s a vegyes házasságok
kat. papok előtt kötendők; megengedtetik az evangelikusoknak, hogy
szuperintendenseket választhassanak, a kilrály előleges engedelmével; a
szuperintendensek hatósága azonban a felügyeletök alá helyezett lelkészeknek
csupán erkölcsi életére terjesztetik ki, mert az ev. lelkészek világi ügyekben
a polgári hatóság, keresztelés dolgában a kat. esperesek felügyelete alá
rendeltetnek; kemény büntetés érje ezentul a kat. hitről az evangelikusra
térőket; a katol. ünnepeket külsőleg mindenki megtartsa s minden céh részt
vegyen a kat. egyházi körmenetekben; hivatalnokok dekretális esküt tegyelnek a
szűz Máriára és a szentekre (expressis verlbis Deipare Virginis ac Sanctorum);
kis iskolákat tarthatnak ugyan az evangelikusok, de a felsőbb tanintézetek
felállításához királyi engedély szüklséges, melynek megadása főleg a
megkivántató vagyoni alap kimutatásától függ; végre ezen renldelet áthágói
fiskális akcióval fenyegettetnek s kik személyökben sértve érzik magokat, oda
utasítltatnak, hogy ez iránt csak a maguk nevében s ne közös név alatt
folyamodjanak ő felségéhez. E rendeletnél fogva, a jobbára csak a
katolikulsoknak nevezett mindkét felekezetü protestánlsok törvényes jogai
jóformán megsemmisíttettek. Mindamellett a klerus egy része ugy tekintette a
C.-t, mint amely fölöttébb engedékeny a protesltánsokkal szemben. Althan
bibornok és váci püslpök Pest vmegye gyülésén kijelenté, hogy e renldelet
tartalma «a kat. hittel, az isteni tisztelettel, a lelkek üdvével, s az
apostoli szék tekintelyével homlokegyenest ellenkezik», minélfogva e
rendelletet érvénytelennek tekinti, s hatáskörében annak tekinteti, felebbezvén
egyszersmind a pápához, ki a vallásügyekben egyetlen biró. E miatt az angol,
porosz, svéd és dán prot. hatalmak által szoronlgatott III. Károly, Althant
Bécsbe idézte, de az nem jelenvén meg, protestációját oly meghagyáslsal küldték
vissza Pest vmegyéhez, hogy azt nyillvános gyülésén szaggattassa szét, a püspök
egylházi javait pedig vesse zár alá. Mindez megtörtént, s a váci püspök csak
egy év mulva nyerhette vissza lefoglalt javait. - A rendelet intézkedései közt
legnagyobb eredménnyel járt a szuperintendenlsekre vonatkozó rész. Ennek
alapján szervezkeldett a magyarországi prot. egyház akkép, amint mai napiglan
fenáll. Négy-négy szuperintendencia alakíttatott, bár a szám-arány szerint a
reformáltusokat több illette volna meg, mert az ág. h. ev. gyülekezetek száma
akkoriban mindössze csak 205 volt. Legelőbb, 1735-ben, a bányai ág. h. ev.
egylházkerület választotta meg szuperintendensét. A rendeletet latin eredetiben
közzétette Kuzmány: Orkundenbuch zum öst.-evang. Kirchenrecht, Wien 1856. 133.
l.; magyarul: Csúthy Zsigmond: Malgyar prot. egyháztörténet a szatmári
békekötésltől a türelmi rendelet kiadásáig, Debrecen 1878. 97. lap.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|