Carpzov

a jogi és teologai tudományok terén kitünő német család mely eredetileg Spanyollországból (Carpezana ) származott, de már 1282-lben C. brandenburgi birtoknak (Tremen közellében) tulajdonában volt. Ezen család tudós tagljai sorából először is C. Simon említendő, ki a XVI. század közepén Brandenburg polgármestere volt. Joákim fia a harmincéves háboruban tünt ki, s mint dán táborszernagy halt meg Glückstadtlban (1628). Testvére, C. Benedek (szül. Brandenburgban 1565 okt. 22.) 1595 óta jogtanár volt Wittenbergában megh. 1623 nov. 26. Ennek fia, C. Benedek (szül. Wittenbergában 1595 máj. 27.) 1645. lett jogtanár Lipcsében s 1653. a szász vállasztófejedelem titkos tanácsosa Drezdában, de innét később ismét Lipcsébe tért vissza; meghalt 1666 aug. 30. Ezen C. 20,000 halálos itéletet mondott leginkább boszorkányperekben. Iratai egylkoron a jogfejlődésre nagy befolyást gyakoroltak. Jurisprudentia ecclesiastica (Lipcse 1645) cimü munkájával a püspöki hierarkikus rendszernek egyik főalapvetője lett. Testvére C. János Beneldek (szül. Rochlitzban 1607 jun. 22.), 1663 óta lelkész volt Meuselwitzban, meghalt Lipcsében mint teologiai tanár 1657 okt. 22. Művei: Hodegeticum (1656) és Isagoge in libros ecclesiarum Lutheralnarum symbolicos etc. (Lipcse 1665). C. Benedek János, teologus és orientálista (született Lipcsében 1639 april 24.), 1662-ben ugyanott hitszónok lett, s 1668 a keleti nyelvek és 1684 óta a teologiának is tanára volt. E hivatalában a pietistákkal polelmizált (megh. 1699 márc. 23.). C. Benedek Ágost (szül. Lipcsében 1644 nov. 2., megh. mint jogtanár 1708.) a polgári jogról irt. C. Benedek Sámuel, teologus (szül. Lipcsében 1647 jan. 17.), 1671. a költészettan tanára lett Wittenbergában, 1674 óta pedig mint udvari hitszónok élt Drezdában (Spelner ortod. utódja) megh. 1707 aug. 31. ugyanott. Fia C. Gottlieb János, ezen család legtudósabb teologusa, szül. Drezdában 1679 szept. 20. Belutazta Angliát és Németalföldet, s 1719. a keleti nyelvek tanára lett Lipcsében, 1730. pedig szuperlintendens (megh. 1767 ápr. 7.). Mint az «inspiraltio» védelmezője, Simon Rikárd és Clericus ellen az Introductio in libros canonicos bibliorum Vetelris Testamenti omnes (Lipcse 1721) és Criticasacra Veteris Testamenti (u. itt 1728) c. műveket írta.

Forrás: Pallas Nagylexikon