Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Carracci... ----

Magyar Magyar Német Német
Carracci... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Carracci

olasz festő család, a XVII. sz. eklekticizmusának megalapitója. - C. Lajos, szül. Bolognában 1555., C. Vincenzo mészárosmester fia volt, eleinte Fontana Prosperónál tanult, azután vándorutra indult és Firenzében Andrea del Sarto, Parmában Correggio, Mantovában Giulio Romano, Velencében Tintoretto és Paolo Veronese műveivel ismerkedett meg. 1578. visszatért szülővárosába, s a nagy mestereket, főleg Correggiót tanulmányozta. Hasonló irányban működtek unokatestvérei: C. Ágoston, szül. 1557 megh. 1602. Kezdetben ötvös volt és C. Hannibál, szül. 1560. megh. 1609. Lajos ösztönzésére a tudományos Ágoston és a gyakorlati irányu Hannibál is megismerkedtek a legkiválóbb mesterek alkotásaival, de már 1582. visszatértek Bolognába és Accademia degli Incamminati (Jó utra tértek akadémiája) néven hárman elméleti és gyakorlati iskolát alapítottak, mely nemsokára olyan kedvelt lett, hogy az öreg, modoros festők iskolái kiürültek. A rokonok első közös munkája a bolognai Fava-palotában 1582 óta festett freskófrizek, melyek hősmondai tárgyuak. Ezeken a festményeken, valamint a következőkön is Ágostoné a tervezés, Lajosé az elrendezés, Hannibálé a kimunkálás. A 80-as évek vége felé a bolognai Magnani-palotát, 1593 körül a Sampieri-palotát diszítették és főleg az emberi formák hatalmas ábrázolásával olyan hirnévre vergődtek, hogy a Farnese-palota helyiségeinek freskókkal való diszítésére Rómába meghivást kaptak. Eleinte Ágoston és Hannibál együtt dolgoztak (1597-1600 kör.), majd a féltékeny Hannibál maga folytatta a nagy munkát, mely 1607 v. 1608. készült el. Freskóiknak tárgyát a görög-római mitoszból, és pedig az istenek és istennők szerelmi történeteiből merítették. A képek ugy szinezési, mint formai tekintetben a dekorativ festészet elsőrangu remekei. Ezután a C.-ak nem dolgoztak többet együtt. - Lajos leginkább Correggio és Parmegianino hatása alatt áll, de szinezése teljesen eredeti. Műveinek legnagyobb része Bolognában van: 7 nagy freskófestmény szt. Benedek életéből a S. Michele in Bosco kolostorban, az «angyali üdvözlet» a székesegyházban, melynek egy későn fölfedezett hibája az önérzetes művész halálát okozta 1619); Ágoston inkább a velencei mesterek, mint Correggio hatása alatt állott. Bolognában és Parmában festett freskófestményei és oltárképei, szép tájképe a firenzei Pitti-palotában, női arcképe a berlini képtárban stb. Lajosénál nagyobb formaérzékről tanuskodnak. De Ágoston főjelentősége a rézmetszésben van. Ebben a németalföldi születésü Cort Cornelius volt mestere és csakhamar olyan tökélyre tett szert, hogy kora legnagyobb rézmetszőjének tartották. Metszeteket készített C. Lajos és Hannibál, Calvaert, Tibaldi, Sammachini, Sabattini bolognai mesterek, Vanni, Correggio, Veronese P., Tintoretto stb. művei nyomán, de eredeti vallásos, mitoszi és erotikus tárgyu metszeteí, arcképei és diszítményei is vannak. - Hannibál ifjukori művei, p. a Santa Conversazione (1578) és Mária mennybemenetele (1587) a drezdai képtárban föltüntetik hatalmas művészetét és eklektikus irányát. Oltárképeken kivül festett kisebb vallásos és mitoszi, sőt genreképeket is; tájképei pedig nagyszerü, szabad, erélyes fölfogásuak és még Claude Lorrainre és Poussinre is hatással voltak. E nembeli művei a római Doria-képtárban, Madridban, Szt.- Péterváron, Berlinben, Londonban, a Louvreban vannak. C. rézmetszéssel is foglalkozott és pedig majdnem kizárólag saját rajzai után. - A C.-családból még Lajos fivére Pál, Hannibál és Ágoston unokatestvére Ferenc (1595-1622) és Ágoston törvénytelen fia C. Antal (1583-1613) voltak festők. Ez utóbbi Rómában festett freskó- és olajfestményeket; a Louvreban látható «Vizözön»-e bizonyitja határozott tehetségét. - V. ö. Antonio Bolognini Amorini: Le vite di Lodovico, Agostino, Annibale ed altri dei C. (Bologna 1840); banitschek H. a Dohme-féle «Kunst und Künstler»-Jen.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is