olasz festő család, a XVII. sz. eklekticizmusának
megalapitója. - C. Lajos, szül. Bolognában 1555., C. Vincenzo mészárosmester
fia volt, eleinte Fontana Prosperónál tanult, azután vándorutra indult és
Firenzében Andrea del Sarto, Parmában Correggio, Mantovában Giulio Romano,
Velencében Tintoretto és Paolo Veronese műveivel ismerkedett meg. 1578.
visszatért szülővárosába, s a nagy mestereket, főleg Correggiót tanulmányozta.
Hasonló irányban működtek unokatestvérei: C. Ágoston, szül. 1557 megh. 1602.
Kezdetben ötvös volt és C. Hannibál, szül. 1560. megh. 1609. Lajos ösztönzésére
a tudományos Ágoston és a gyakorlati irányu Hannibál is megismerkedtek a
legkiválóbb mesterek alkotásaival, de már 1582. visszatértek Bolognába és
Accademia degli Incamminati (Jó utra tértek akadémiája) néven hárman elméleti
és gyakorlati iskolát alapítottak, mely nemsokára olyan kedvelt lett, hogy az
öreg, modoros festők iskolái kiürültek. A rokonok első közös munkája a bolognai
Fava-palotában 1582 óta festett freskófrizek, melyek hősmondai tárgyuak. Ezeken
a festményeken, valamint a következőkön is Ágostoné a tervezés, Lajosé az
elrendezés, Hannibálé a kimunkálás. A 80-as évek vége felé a bolognai
Magnani-palotát, 1593 körül a Sampieri-palotát diszítették és főleg az emberi
formák hatalmas ábrázolásával olyan hirnévre vergődtek, hogy a Farnese-palota
helyiségeinek freskókkal való diszítésére Rómába meghivást kaptak. Eleinte
Ágoston és Hannibál együtt dolgoztak (1597-1600 kör.), majd a féltékeny
Hannibál maga folytatta a nagy munkát, mely 1607 v. 1608. készült el.
Freskóiknak tárgyát a görög-római mitoszból, és pedig az istenek és istennők
szerelmi történeteiből merítették. A képek ugy szinezési, mint formai tekintetben
a dekorativ festészet elsőrangu remekei. Ezután a C.-ak nem dolgoztak többet
együtt. - Lajos leginkább Correggio és Parmegianino hatása alatt áll, de
szinezése teljesen eredeti. Műveinek legnagyobb része Bolognában van: 7 nagy
freskófestmény szt. Benedek életéből a S. Michele in Bosco kolostorban, az
«angyali üdvözlet» a székesegyházban, melynek egy későn fölfedezett hibája az
önérzetes művész halálát okozta 1619); Ágoston inkább a velencei mesterek, mint
Correggio hatása alatt állott. Bolognában és Parmában festett freskófestményei
és oltárképei, szép tájképe a firenzei Pitti-palotában, női arcképe a berlini
képtárban stb. Lajosénál nagyobb formaérzékről tanuskodnak. De Ágoston
főjelentősége a rézmetszésben van. Ebben a németalföldi születésü Cort Cornelius
volt mestere és csakhamar olyan tökélyre tett szert, hogy kora legnagyobb
rézmetszőjének tartották. Metszeteket készített C. Lajos és Hannibál, Calvaert,
Tibaldi, Sammachini, Sabattini bolognai mesterek, Vanni, Correggio, Veronese
P., Tintoretto stb. művei nyomán, de eredeti vallásos, mitoszi és erotikus
tárgyu metszeteí, arcképei és diszítményei is vannak. - Hannibál ifjukori
művei, p. a Santa Conversazione (1578) és Mária mennybemenetele (1587) a
drezdai képtárban föltüntetik hatalmas művészetét és eklektikus irányát.
Oltárképeken kivül festett kisebb vallásos és mitoszi, sőt genreképeket is;
tájképei pedig nagyszerü, szabad, erélyes fölfogásuak és még Claude Lorrainre
és Poussinre is hatással voltak. E nembeli művei a római Doria-képtárban, Madridban,
Szt.- Péterváron, Berlinben, Londonban, a Louvreban vannak. C. rézmetszéssel is
foglalkozott és pedig majdnem kizárólag saját rajzai után. - A C.-családból még
Lajos fivére Pál, Hannibál és Ágoston unokatestvére Ferenc (1595-1622) és
Ágoston törvénytelen fia C. Antal (1583-1613) voltak festők. Ez utóbbi Rómában
festett freskó- és olajfestményeket; a Louvreban látható «Vizözön»-e bizonyitja
határozott tehetségét. - V. ö. Antonio Bolognini Amorini: Le vite di Lodovico,
Agostino, Annibale ed altri dei C. (Bologna 1840); banitschek H. a Dohme-féle
«Kunst und Künstler»-Jen.
Forrás: Pallas Nagylexikon