Carrara
(ejtsd: karrara), város Massa e Carrara ol. tartományban; a
Tirreni-tenger közelében, (1881) 14,603 lak. C.-t félkörben hegyek veszik
körül, amelyek vagyonosságának forrásai; mert ebből bányásszák a hires
márványt, amit a világ minden részébe elszállítanak. Házai és különböző
épületei, a nyilvánosak miként a magánosak mind márványból készültek.
Főpiacának egyik oldalán doriai oszlopokon nyugvó portikus van; ezzel szemben
áll a Medico-palota. A székesegyház kicsiny, de építészeti stilusa és
homlokzatának diszítese Olaszország egyik legérdekesebb templomává teszik;
egyéb templomai: San Andrea és Madonna delle Grazie. Szobrásziskolája gazdagon
föl van szerelve antik szobormintákkal. A hegyek, amelyekből a hires márványt
bányásszák, a várostól K-re, 700 m. átlagos magasságban, 18 km.-nyi
hosszuságban huzódnak el; körülbelül 100 bányája közül 7 van csak, amelyek a
szobroknak való márványt szolgáltatják s amelyek a Torano-völgyben vannak; a
férfi lakosság csaknem kizárólag a márvány törésével, fűrészelésével,
elszállításával foglalkozik. Az évi márványtermelést 18,000 mmázsára becsülik
60 millíó frank értékben. Nagy részét a közeli Avenzából szállítják el a
tengeren. A márványbányászat az etruszkok idejére vezethető vissza. A rómaiak a
C.-i márványt marmor lunensenek hivták. A római birodalom bukásával a bányászat
is megszünt és csak a művészetek fellendülésével a X. században kezdődött meg
ujra. V. ö. Magenta, L"industria dei marmi apuani (Firenze 1871).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|