Cartellier

Péter, francia szobrász, szül. Párisban 1775 dec. 2., megh. u. o. 1831 jun. 12. Bridan műtermében tanult, de apja korai halála következtében kénytelen volt műipari rajzolással fentartani magát. Első műve, mely nevét ismertté tette, a szüzesség szobra volt (márványból 1808); erre következett Aristides szobra és Vergniaud kolosszális szobra (1815). 1810. a Louvre főbejáratára készített egy kitünő basreliefet: A dicsőség istenasszonya, amint koszorukat oszt. 1811. pedig az École de droit számára I. Napoleon mint törvényhozó szobrát (jelenleg a versaillesi muzeumban), s az Arc de Triomphe du Carroussel számára elkészítette Valhubert tábornok szobrát, 1819-ben Pichegru tábornok szobrát (jelenleg a versaillesi muzeumban). Ő tőle való Reimsban XV. Lajos kolosszális bronz-szobra; Pallas Athéné (jelenleg a versaillesi muzeumban); Josefine császárné síremléke a rueili templomban (1825). Iskolájából egy sereg jóravaló francia szobrász került ki; ilyenek: Aumont, Bude és Lemaire stb. V. ö. David Imre, Notice historique sur C. statuaire (Páris 1836).

Forrás: Pallas Nagylexikon