Caspari
1. Károly Pál, német lutheránus teologus, született
Dessauban 1814 febr. 14., meghalt Krisztiániában 1892 ápril 11-én. Tanult
Lipcsében és Berlinben. Teologiai tanár lett Norvégiában Krisztiániában 1847.
Németország több egyetemére kapott aztán meghivást, de ezeket visszautasította.
Teologiai álláspontja az egyszerü evangéliumi kereszténység. Számtalan bibliai
és egyháztörténelmi értekezésen kivül német és norvég nyelven igen sok
tudományos nagyobb munkát irt, melyek mind az arab és héber nyelvek, az
ószövetségi és történelmi teologia körébe esnek. 1857 óta szerkesztője a
«Theologisk Tidsskrift for den evangelisk-lutherske kirke i Norge» (Teologiai
folyóirat a norvég evangélikus-lutheránus egyház számára) cimü egyházi lapnak.
1887 többekkel együtt kiadta az ótestamentom uj norvég fordítását.
2. C. Otto, német filozofiai iró, szül. Berlinben 1841. 1877
óta a filozofia tanára Heidelbergában. Kritikai empirizmusnak képviselője, aki
Lotze befolyása alatt, ismerettani alapon a filozofia és természettudományi
álláspont megegyeztetésén fáradozik. Lotzéről irt is külön művét 1883-ban. Főbb
művei: Leibnitz" Philosophie (1870); Die Urgeschichte der Menschheit (1873, 2.
kiadás 1877); Grundprobleme der Erkenntnissthätigkeit (2 köt., 1876-79); Das
Erkenntnissproblem (1881). Egy ideig a «Kosmos» cimü folyóiratot adta ki Jäger
Gusztávval és Krause Ernővel (Carus Sterne) egyetemben. Der Zusammenhang d.
Dinge (1881); Drei Essays über Grund- u. Lebensfragen der philosophischen
Wissenschaften (1886).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|