1. közigazgatási kerület Hessen-Nassau porosz tartományban a
thüringiai fejedelemségek, Waldeck és Hessen nagyhercegség közt, 10,115 km2
területtel, (1890) 820,988 lak. A kerület egészen hegyes, a legmagasabb csúcs a
Magas-Rhônben levő Wasserkuppe (950 m.). A Kinzig, Werra, Fulda, Lahn és Majna
öntözik. Földje termékeny. C. 24 járásra oszlik. - 2. Fővárosa Hessen-Nassau
porosz tartománynak és 1866-ig Hessen választófejedelemségnek. 173 m.
magasságban, a Fulda mindkét partján, a Habichtswald, Reinhardswald,
Kaufungerwald és a Söhre által határolt medencében, (1890) 72,477 lak.,
jelentékeny gép- lokomotiv-gyártással (legnagyobb a Henschel-féle), fizikai
eszközök készítésével (ismeretes a Breithaupt-féle gyár), vasbutor-, zongora-
és papirgyárakkal és kémiai szerek előállításával. C.-nak Altstadt, Westviertel
Ober- és Unterneustadt nevü részei közül csak az utóbbi van a Fulda jobb
partján. A város szép és rendezett utcákból áll; erődítményeire csak nehány
régi épület emlékeztet. Legszebb utcája a Königstrasse (1600 m. hosszu).
Legjelentékenyebb épületei: a Szt. Márton-templom (a XIV. és XV. századból),
Nagylelkü Fülöp hesseni gróf siremlékével; és a kat. templom Fischbein
festményével; az egykori választófejedelmi palota (Rotes Palais), a
Fridericianum nevü muzeum, az igazságügyi palota, a Bellevue-kastély és a
képtár. Emlékszobrok: II. Frigyes hesseni gróf márványszobra a
Friedrichsplatzon, Spohr Lajos bronzszobra a Theatersplatzon, a Hesseni
emlékszobor, egy alvó oroszlán és néhány mellszobor. C. kulturális és
jótékonysági intézetei közül a nagyobbak: a Museum Fridericianum, nehány antik
művészeti emlékkel és gazdag országos könyvtárral (170,000 kötet és 1600
kézirat, ezek közt a Hildebrand-ének a IX. századból), a képtár müipari,
porcellán és fayence tárgyakkal, a flandriai és hollandi iskolából való
képekkel; több tudományos (történelmi, földrajzi, természettudományi)
egyesület, több középiskola, nehány kórház stb. Kiránduló helyei az Aue
(Karlsaue) nevü park, szép márványfürdővel és Wilhelmshöhe (l. o.). - Chassala
néven már 913. történik róla említés. 1239. városi jogot kapott. Gyermek Henrik
székhelyévé tette. A hétéves háboruban a franciák megszállották (1756-62).
Miután Nagy Frigyes szövetségesei a franciákat elűzték, erődítményei nem sokára
leromboltattak. 1807. Vesztfália királyság fő- és székvárosává lett. 1813. ezen
jellegét elvesztette és ismét a hesseni választó birtokába került. 1866 jun.
19. megszállották a poroszok és azóta porosz birtok. V. ö. Führer durch C.
Wilhelmshöhe und Umgebung 1887; Piderit: Geschichte der Haupt-u. Residenzstadt
C. 1882. - 3. Város Nord francia départementban, a 157 m. magas Mont-C.-en,
(1891) 3931 lak. szülöttének Vandammenak, emlékszobrával; a XVI. századból való
városházzal. Régi kastélyának terrasszáról gyönyörü kilátás nyilik. A rómaiak
Castellum Morinoruma, 1678 óta francia birtok. A városnak az a történeti
nevezetessége van, hogy falai alatt 1071. Róbert, Flandria grófja legyőzte I.
Fülöp francia királyt; 1328. Valois Fülöp a föllázadt flamandokat és 1677.
Orléans Fülöp Orániai Vilmost.
Forrás: Pallas Nagylexikon