Cassel

1. közigazgatási kerület Hessen-Nassau porosz tartományban a thüringiai fejedelemségek, Waldeck és Hessen nagyhercegség közt, 10,115 km² területtel, (1890) 820,988 lak. A kerület egészen hegyes, a legmagasabb csúcs a Magas-Rhônben levő Wasserkuppe (950 m.). A Kinzig, Werra, Fulda, Lahn és Majna öntözik. Földje termékeny. C. 24 járásra oszlik. - 2. Fővárosa Hessen-Nassau porosz tartománynak és 1866-ig Hessen választófejedelemségnek. 173 m. magasságban, a Fulda mindkét partján, a Habichtswald, Reinhardswald, Kaufungerwald és a Söhre által határolt medencében, (1890) 72,477 lak., jelentékeny gép- lokomotiv-gyártással (legnagyobb a Henschel-féle), fizikai eszközök készítésével (ismeretes a Breithaupt-féle gyár), vasbutor-, zongora- és papirgyárakkal és kémiai szerek előállításával. C.-nak Altstadt, Westviertel Ober- és Unterneustadt nevü részei közül csak az utóbbi van a Fulda jobb partján. A város szép és rendezett utcákból áll; erődítményeire csak nehány régi épület emlékeztet. Legszebb utcája a Königstrasse (1600 m. hosszu). Legjelentékenyebb épületei: a Szt. Márton-templom (a XIV. és XV. századból), Nagylelkü Fülöp hesseni gróf siremlékével; és a kat. templom Fischbein festményével; az egykori választófejedelmi palota (Rotes Palais), a Fridericianum nevü muzeum, az igazságügyi palota, a Bellevue-kastély és a képtár. Emlékszobrok: II. Frigyes hesseni gróf márványszobra a Friedrichsplatzon, Spohr Lajos bronzszobra a Theatersplatzon, a Hesseni emlékszobor, egy alvó oroszlán és néhány mellszobor. C. kulturális és jótékonysági intézetei közül a nagyobbak: a Museum Fridericianum, nehány antik művészeti emlékkel és gazdag országos könyvtárral (170,000 kötet és 1600 kézirat, ezek közt a Hildebrand-ének a IX. századból), a képtár müipari, porcellán és fayence tárgyakkal, a flandriai és hollandi iskolából való képekkel; több tudományos (történelmi, földrajzi, természettudományi) egyesület, több középiskola, nehány kórház stb. Kiránduló helyei az Aue (Karlsaue) nevü park, szép márványfürdővel és Wilhelmshöhe (l. o.). - Chassala néven már 913. történik róla említés. 1239. városi jogot kapott. Gyermek Henrik székhelyévé tette. A hétéves háboruban a franciák megszállották (1756-62). Miután Nagy Frigyes szövetségesei a franciákat elűzték, erődítményei nem sokára leromboltattak. 1807. Vesztfália királyság fő- és székvárosává lett. 1813. ezen jellegét elvesztette és ismét a hesseni választó birtokába került. 1866 jun. 19. megszállották a poroszok és azóta porosz birtok. V. ö. Führer durch C. Wilhelmshöhe und Umgebung 1887; Piderit: Geschichte der Haupt-u. Residenzstadt C. 1882. - 3. Város Nord francia départementban, a 157 m. magas Mont-C.-en, (1891) 3931 lak. szülöttének Vandammenak, emlékszobrával; a XVI. századból való városházzal. Régi kastélyának terrasszáról gyönyörü kilátás nyilik. A rómaiak Castellum Morinoruma, 1678 óta francia birtok. A városnak az a történeti nevezetessége van, hogy falai alatt 1071. Róbert, Flandria grófja legyőzte I. Fülöp francia királyt; 1328. Valois Fülöp a föllázadt flamandokat és 1677. Orléans Fülöp Orániai Vilmost.

Forrás: Pallas Nagylexikon