Cassini

1. János Domokos, olasz csillagász, szül. Nizza mellett Perinaldóban 1625 junius 8., megh. 1712 szept. 14. Legfontosabb érdemei a Jupiter tengelyforgásának s lapultságának megállapítása, négy Saturnushold s az állatövi fény felfedezése. Rendkivül tevékeny észlelő és iró volt, kit a francia kormány 1669. a párisi csillagvizsgáló igazgatójául meghítt. A cayenni expedició létesülése 1672., mely a Mars parallaxisának meghatározását tüzte ki feladatául, C. műve volt. Geodetikai műveletekben is részt vett s különösen kiemelendő, hogy a nagy francia fokmérést 1700. egészen Roussillonig folytatta.

2. C. Jakab, csillagász és fizikus, az előbbi fia; szül. Párisban 1677 febr. 18., megh. Clermont mellett 1756 ápr. 16. Már 17 éves korában a francia tudományos akadémia tagja volt, s későbben Newtonnal, Halleyval, Flamsteaddel s többekkel személyes érintkezésbe lépett. Atyja halála után a párisi csillagvizsgáló igazgatója lett. Főbb munkája az atyja által kezdett fokmérés folytatása, melyen kivül elektromossággal, a barometerrel, gyújtótükrök tökéletesítésével is foglalkozott. A Föld alakjáról és az asztronómia elemeiről is irt.

3. C. Cézár Ferenc, C. de Thury, az előbbinek fia, szül. Párisban 1714. jun. 17. s ugyanott meghalt 1784 szept. 4. A párisi obszervatórium igazgatóságában atyját követte. Legfőbb munkái Franciaország trigonometriai felmérése, melyet csak fia végzett be, s mely 182 lapon: Carte topographique de la France Paris 1744-1793 1: 86,400 mértékben megjelent.

4. C. János Domokos gróf, az előbbi fia s atyja követője a párisi csillagvizsgálón; szül. Párisban 1748 junius 30. megh. Thury sous Clermont-ban 1845 okt. 18. Főérdeme a francia nagy térkép befejezése; különben Méchain s Légendre-ral 1787. London s Páris asztronomiai-trigonometriai összekapcsolásán is dolgozott. A forradalom alatt 7 hónapra tömlöcbe került, de I. Napoleon kiszabadította s az «institute» s a «conseil général» tagjává is tette.

5. C. Sándor Henrik Gábor, vicomte de C., az előbbi fia, ki eleinte asztronomiával, azután jogtudománnyal és növénytannal is foglalkozott; l. Cass.

6. C. Oszkár gróf, szül. Triesztben 1837. 1854. az osztrák hadi tengerészet szolgálatába állván, 1858. sorhajó-zászlós lett s mint ilyen 1862. tiszti rangfokozatának megtartása nélkül állásáról önként leköszönt, 3 hónap mulva azonban ismét szolgálatba állott és régi rangját visszanyerte. Miután 1879. törzstisztté léptették elő, mint tengerésztisztet a londoni nagykövetséghez osztották be, ahol négy évig működött. 1884. fregatta-kapitány lett, mely utóbbi rangban mint a teng. műszaki bizottság ideiglenes elnöke, később pedig mint a teng. hadműveleti irodának főnöke kitüntetéssel alkalmaztatott. 1892. ellentengernaggyá neveztetvén ki jelenleg az osztrák-magyar hajóraj parancsnoka s több rendjel tulajdonosa.

Forrás: Pallas Nagylexikon