Cassiodorus

(Cassiodorius) Magnus Aurelius Senator, államférfiu és iró a gótok idejéből, szül. Scyllaciumban (Squilace) Kalabriában Kr. u. 468 és 480 között, megh. 562., mások szerint 575. Odoaker kalandor, Itália uj ura magántitkárává (comes rerum privatarum) tette. Miután Odoakert Nagy Theodorich 493. legyőzte, C. az utóbbihoz pártolt s Alsó-Itália prefektusa, majd meg quesztora lett. Utóbb praefectus praetorio, patricius s 514. konzul lett s nagy befolyást gyakorolt a kormányzásra. Theodorich halála után (526) egy ideig még féken tartotta az egyenetlenkedő gótokat, de miután Belizár Itáliába tört s a gótokat megverte, C. visszavonult az általa Scyllacium mellett alapított Vivarium (Vivarese) nevü kolostorba (538). Idejét a tudományoknak szentelte s különösen arra sarkalta a szerzeteseket, hogy az ókori irókat szorgalmasan tanulmányozzák és kézirataikat másolgassák. Nagyszámu művei közül első helyen kell megemlítenünk a Variarum epistolarum libri XII munkáját, mely kora történetének egyik legjobb forrása. (Megjelent először Augsb. 1533.) Egyéb művei: De orthographia liber (l. Keil: Grammatici latini 6 köt.); De arte grammatica, ad Donati mentem; De artibus ac disciplinis liberalium artium, mely a középkornak kedvelt tankönyve vala; Chronicon-ja rövid, ugy szólván csak kronologikus összefoglalása a világtörténeti eseményeknek Ádámtól 519. Kr. u. (Theodorich király számára készült.) Libri XII de rebus gestis Gothorum c. művéből csak a Jordanis által készített kivonat maradt ránk. Sozomenos Sokratés és Theodoretos nyomán irta Historie ecclesiastica tripartite libri XII c. művét, mely 1472. jelent meg Augsb. Összes műveinek: Opera omnia kiadását Garet rendezte sajtó alá (Rouen 1679, Velence 1729) s ujabban Migne (a Patrologia cursus 69 és 70. köteteiben). Az egyház C.-t a szentek sorába fölvette, emléknapja március 17.

Forrás: Pallas Nagylexikon