Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Castelli... ----

Magyar Magyar Német Német
Castelli... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Castelli

(ejtsd: kasztelli), 1. Benedek, Benedekrendi szerzetes, szül. Bresciában 1577 máj. 25., megh. Rómában 1644. - 20 éves korában a szerzetesrendbe lépett és később a St. Benedetto Aloysio kolostor apátja lett. C. oly eljárást talált fel, melynek segítségével a Nap felszinét, anélkül hogy a szemnek ártana, szemlélni lehet. Ő t. i., úgy mint Scheiner, a teleszkóp szemlencséjének kihuzásával egy fehér ernyőre, vagy olajozott papirra vetette a Nap képét. Nevezetes munkái: Della misura dell" acque correnti (Róma 1628-1629); Dimostrazioni geometriche della misura dell" acque correnti (ib. id.). Az időmeghatározásra C. ingát használt, mely lengéseinek számával határozta meg az időt. Művei közül még megemlitendő: Opuscoli filosofici (Bologna 1669).

2. C. Guido, II. Celesztin pápa családi neve. L. o.

3. C. Ferenc Ignác, osztrák költő, szül. Bécsben 1781 márc. 6., meghalt u. o. 1862 febr. 5-én. Több harci és honvédelmi dala, főkép pedig a németek ajkán nagyon ismeretes Kriegslied für die österr. Armee c. dala miatt Napoleon által 1809. kerestetve, Magyarországba menekült. A svájci család c. operájával, melyet Weigl zenésített meg, rávette Lobkowitz herceget (1811), hogy udvari szinházköltőnek nevezte ki. Élete utolsó éveit nagyrészt lilienfeldi jószágán töltötte. C., a joviális bécsi humornak egyik főképviselője, sokoldalu és igen termékeny költő volt. Több mint kétszáz szindarabot szerzett nagyrészt idegen, még pedig francia irók után. Constantia, portugall király leánya c. drámáját magyarra ford. Láng Ádám. Kassán 1824. Jókedélyü tréfája szerencsésebben nyilatkozik meg költeményeiben: Gedichte in niederösterr. Mundart (Bécs 1828); Schicksalsstrumpf c. darabjában (Lipcse 1818) megkisértette Müllner és Honwald végzettragédiáit travesztálni. Élete végső éveiben közzétette a Memoiren meines Lebens-t (4 köt., Bécs 1861-62); iratainak válogatott gyüjteményét már előbb (3. kiad., u. o. 1848-59, 22 kötet) adta ki. Egyéb kiadványai: Wörterbuch der Mundart in Oesterreich unter der Enns (u. o. 1847); Selam (7 köt. zsebkönyv, u. o. 1812-18); Huldigung der Frauen (szintén zsebkönyvek Lipcse és Bécs 1823-48). Buzgó gyüjtő is volt; hátrahagyott egy 12,000 szindarabból álló könyvtárt és ismeretesebb szinészek és drámai költők arcképeinek tov. bécsi (1606 óta) szinlapoknak gyüjteményét, mely hagyatékát most a cs. és kir. udvari könyvtárban őrzik.

4. C. Valerio, olasz festő, szül. 1625., meghalt Genovában 1659-ben. A liguriai iskola legkitünőbb festői közé tartozik. Végtelen könnyüséggel festette képeit, melyeknek ugy elrendezése, mint szinezése figyelemreméltó. Legismeretesebb festménye a Szabin nők elrablása a genovai Brignole Sale palotában.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is