Castellon de la Plana
(ejtsd: kasztellyon),1. spanyol tartomány Tarragona, Teruel,
Valencia és a Földközi-tenger közt, 6336 km2 területtel, (1887)
292,437 lak. Tulnyomóan meredek hegyek borítják; legmagasabb: a Pena Golosa
(1811 m.), a Muela de Ares (1315 m.) és a Pena del Bel (1255 m.). Kisebb
síkságok: a Benasali, Zucaynai, Alzanetai és főképen a főváros körül elterülő
Plana. A Mattaranan kivül nagyobbára parti folyók öntözik: a Cenia, Cerbol,
Segarra, a vizben leggazdagabb Mijares és a Palancia. K-en és D-en nagyon
termékeny, különösen szőllőt, olajfát buzát terem. Ércei nagy mennyiségben
vannak, de nem bányásszák. Ásványvizforrásai: Villavieja de Nules és Avella.
Ipara csekély; kereskedelme, kikötő hiányában szintén jelentéktelen. 10
kerületre oszlik fel. - 2. C., az ugyanily nevü tartomány fővárosa, 6 km.-nyire
a Földközi-tengertől, a Mijares vízével öntözött nagyon termékeny kis síkságon,
amelyet egész kertté alakítottak, 25,193 lak., vászonszövéssel és
lótenyésztéssel. Plebánia-templomát Maratta, Ribalta és Zurbaran festményei
diszítik. Ribalta festő szülővárosa.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|