Castiglione Branda
A milánói hires Castiglione családból származott.
Galeazzo János, Milano ura Párisban taníttatta. Innen mint jeles jogtudós tért
vissza és a pápai udvarban vállalt szolgálatot. Csakhamar vizsgálóbiró
(auditor) lett a pápai legfelsőbb törvényszéknél, s már ekkor több
magyarországi üggyel foglalkozott. XII. Gergely (1406-8) piacenzai püspökké
nevezte őt ki, de azért csakhamar elpártolt tőle és a pisai zsinathoz (1408-9),
utóbb V. Sándor és XXIII. János pápákhoz szegődött. 1410. XXIII. János
Magyarországba küldte pápai követül. Csaknem 3 évig tartózkodott hazánkban s
rendezte ennek Zsigmond király önkénye által megzavart egyházi viszonyait. A
veszprémi és kalocsai egyházmegyéket, minthogy azok főpapjai Zsigmond haragja
elől elfutottak, egyelőre ő kormányozta. Legfőbb érdeme, hogy Zsigmondot és
Ulászló lengyel királyt kibékítette s köztük szövetséget szerzett. Utóbb
(1414-től kezdve) résztvett a konstanzi zsinaton, mint már 1411. kinevezett
biboros. Később is több izben volt pápai követ. V. Márton Németországba, IV.
Jenő pedig Lombardiába küldte. Meghalt 1443. 93 éves korában. V. ö. Ughelli:
Italia sacra. I. 143, II. 231. Monumenta Vaticana Hungariae. IV. Fejér: Cod.
Dip. X tam. Theiner: Monum. Hung. II. k.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|