Castra

(lat.) a. m. tábor. A rómaiak a legrégibb időktől kezdve a birodalom bukásáig minden hadjáratban rendesen megerődített táborban helyezték el hadseregeiket. A tábor alakja hosszukás négyszög (téglány) volt, melynek az volt az előnye, hogy aránylag nagy területet foglalt magába és e mellett a védvonal nem volt tulságos hosszu, tehát könyen meg lehetett védeni. Mindenik oldalán a tábornak egy-egy kapu volt, szintén védelemre berendezve, esetleg toronnyal ellátva, valamint a sarkokon is tornyokat emeltek. A tábort körülvette egy sánc, mely karókkal is lehetett megerődítve, a sánc előtt pedig meglehetősen széles és mély árok megnehezítette a támadó ellenségnek a sánchoz való hozzáférhetést. Egy-egy széles ut vagy utca metszette át a tábort hosszában és széltében és össze is kötötte a szemben lévő kapukat; a rövidebb volt a via principalis, a hosszabb a via proetoria, illetőleg decumana. A két ut metszőpontja közelében állott a fővezér sátora, a proetorium, előtte az oltár (ara), mellette jobbra és balra a magasabb rangu tisztek, tribuni, legati stb. sátorai. A hadsereg egyes részeinek külön-külön hely volt kijelölve, melyet állandóan minden táborban megtartottak. Noha a tábor berendezése idő folytával megváltozott, a tábor külső alakja megmaradt még akkor is, mikor az nemcsak rövid időre szánt tartózkodási helyül szolgált, hanem midőn a császárok alatt a birodalom határai hosszában állandó táborok léteztek, melyekben a csapatok, mint jelenleg kaszárnyákban, el voltak szállásolva ezek a castra stativa, minők hazánkban a sok közül az aquincumi (ó-budai) és brigetioi (ó-szőnyi) volt. Ilyenekben nem sátorakban, hanem épületekben laktak a katonák. Kisebb táborok, melyek a nagyobb közelében állíttattak s melyekben nem egy teljes ezred (cohors vagy ala) volt elhelyezve, castrum vagy castellum-nak neveztettek; ilyen p. a dunabogdányi, melynek őrsége a szent-endrei tábor őrségéhez tartozott. Kisebb castellum-ot a IV. és V. században burgusnak is nevezték s a körülötte lévő földek a burgare birtokát képezték; ilyen burgus (vagy castellum) a Duna mindkét partján Duna-Keszitől Esztergomig több helyen fordul elő; a legérdekesebbek a Váccal szemben lévő ugynevezett Balhavár és a szobi.

Forrás: Pallas Nagylexikon