Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Cato Marcus... ----

Magyar Magyar Német Német
Cato Marcus... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Cato Marcus Porcius C. Uticensis

vagy az ifjabb, az előbbinek dédunokája, szül. Kr. e. 95. Miután korán árvaságra jutott, nagybátyja, Livius Drusus házába került, ez is azonban nemsokára meghalt. A nélkülözések korán kifejlesztették jellemszilárdságát. 72. Spartacus ellen harcolt, majd mint tribun Makedoniában szolgált, ahonnan azonban nemsokára visszatért Rómába, magával hozván Athenodoros bölcsészt,. akinek oldalán aztán retorikai és bölcsészeti tanulmányoknak élt. Mint quesztor 65. kitünően látta el hivatalát. Catilina megbüntetéséről lévén szó, C. a legnagyobb elhatározottsággal követelte a legsulyosabb büntetést, a halált. Néptribunnak főleg azért választatta meg magát 62., hogy Pompeius törekvéseinek annál sikeresebben állhassa utját. Mint Róma régi alkotmányának hive, minden áron a szenátus hatalmát igyekezett épségben tartani. Épp azért nem habozott a szenátusnak azt javasolni, hogy a Keletről győzelmesen visszatérő Pompeius vágyait utasítsa vissza. Maga Caesar is veszélyes ellenfélnek tartotta, s. kieszközölte, hogy legalább egyidőre eltávolíttassék Rómából. Clodius javaslatára Ciprusba küldték, hogy azt Ptolemaios királytól elvegye. Szivesen nem ment ugyan, de azért küldetését becsülettel teljesítette. Rómába visszatérve, tovább folytatta küzdelmét a triumvirek hatalma ellen. Mindenképen meg szerette volna Pompeius és Crassus konzulokká választatását 56-ra gátolni, de az nem sikerült. Még a helytartóságot sem fogadta el, amely őt a prétorságát (54) követő évre megillette, csakhogy Rómában maradhasson s a köztársaságot megvédje. Midőn 52. Pompeius a szenátus-párthoz csatlakozott, C. is hive lett, s ezentul kizárólag Caesar ellen küzdött, benne látván a szabadság legveszedelmesebb ellenségét. A polgárháboru kitörésekor 49. Sziciliába ment, de azt nem védhette meg Curioval szemben. Pompeiushoz távozott tehát Epeiroszba, a farzaluszi ütközet alatt Dyrrhachionban tartózkodott, majd Afrikába menekült, hogy ott Pompeius visszamaradt hiveivel tovább folytassa a küzdelmet a köztársaságért. A fővezérségről Metellus Scipio javára lemondott. Nem is vett részt a Thapsos mellett 46. ápr. 6. vivott ütközetben. Miután ennek szerencsétlen kimenete után látta, hogy Uticát, melynek védelmét magára vállalta, nem tarthatja fenn, elhatározta, hogy önkéntes halállal hal meg. Előbb azonban mindazon barátainak elutazásáról gondoskodott kiknek különösen félni kellett Caesartól. Éjnek idején, miután néhány óráig nyugodtan aludt s előzetesen Platon Phaidonjában olvasgatott, döfte a kardot testébe. Az elősietett hozzátartozói ugyan hamar bekötözték sebét, de mihelyt ismét magára maradt, letépte a köteléket, ugyhogy elvérzés következtében halt meg. A köztársaság volt eszményképe, ennek megsemmisítését nem élhette meg, de nem is akarta tulélni. V. ö. Wartmann, Leben des C. von Utica (Zürich 1859); Gerlach, Marcus Porcius C. der Jüngere (Basel 1866).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is