Cauchy
(ejtsd: kosí) Ágost Lajos, francia matmatikus, szül.
Párisban 1789 aug. 21., megh. Párisban 1857 máj. 23. Már 16 éves korában
feltünt egy nehéz matematikai probléma megoldása által és 1815. Mémoire sur la
théorie des ondes c. munkája alapján az Institut tagja lett. Később az école
polytechnique tanára lett, a juliusi forradalom idején Prágába vándorolt ki,
ahol mint a bordeauxi herceg nevelöje élt. 1848. a párisi egyetemen a
mennyiségtan tanára lett, de 1852. ismét le kellett mondania, mert III.
Napoleontól a hűségi esküt megtagadta. Cauchy a felsőbb algebrát, a
számelméletet, a differenciálszámítást, matematikát, csillagászatot és fizikát
egyaránt sikerrel mívelte és valamennyit uj tételekkel gazdagította. De mig
egyrészt legnagyobb elöszeretettel a legelvontabb kérdésekkel foglalkozott,
addig másrészt fontos szolgálatot tett a tudomány elemi szakainak is. Ő
egyszerüsítette az aszimptoták elméletét, bevezetvén a geometria minden részébe
a határelméletet és ő adta az algebra alaptételének egy elegáns bebizonyítását.
Legnevezetesebb művei: Cours d"analyse 1821. Exercices de mathématique 1826.
Leçons sur le calcul différentiel 1829. Mémoire sur la dispersion de la lumiere
1836. Exercices d"analyse et de physique mathématique 1839. Összes műveit 26
kötetben 1882 óta a párisi akadémia adja ki.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|