Cayenne

(ejtsd: kajenn; 1420 km² területü sziget Francia-Gujanában, a Tonnegrande folytatását tevő C. a Mahuri a Tour de l"île folyók és a tenger közt. A Foullée két részre osztja. Az esős évszak nyolc hónapig juniustól novemberig tart, amelyet csak márciusban szokott rövid szárazság megszakítani. - 2. Francia-Gujana fővárosa, az ugyanily nevü szigeten, az Atlanti oceán partján, a gyarmat főhatóságainak székhelye, (1884) 28906 lak., régi és uj városra oszlik. Utcái szükek és kanyargósak, a házak a spanyol izlésnek megfelelően, nagyobbára fa balkonokkal, folyosókkal és pálmafákkal vannak körülvéve. Jelentékenyebb épületei: a csinos templom, a terjedelmes nagy kaszárnya, a kormányzó palotája, pompás kerttel, és a kitünően kezelt kórház. Kikötőjében 500 tonnás hajók is beevezhetnek, ebben pontosul össze a gyarmat kereskedelme. A kivitel tárgyai leginkább az anyaországba: arany, épületfák, cukor, kávé és kakao, a bevitelé: bor, kelmék és divatcikkek. Az évi forgalom értéke meghaladja a 15 milló frankot. C. 1626. alapíttatott. 1675 óta a gyarmatkormány székhelye. Malouet kormányzónak (1776-1778) köszöni főképen fölvirágzását. A francia forradalom alatt és 1852-54. mint a deportáció helye volt ismeretes. L. Franciaország.

Forrás: Pallas Nagylexikon