Cecil
(ejtsd: szeszil) Vilmos, lord Burleigh, angol államférfiu,
szül. Bourneban 1520 szept. 13., meghalt 1598 aug. 4. Cambridgeben és Londonban
tanult s legelőször egy vallási vitatkozásnál vonta magára a közfigyelmet.
Somerset herceg, VI. Eduard király gyámja, 1548. államtitkárrá nevezte ki, de
1549. pártfogójával ő is megbukott s a Towerbe záratott. Három hónap mulva
kiszabadult s visszakapta méltóságát. VI. Eduárd halála után, Katolikus Mária
trónralépésével lemondott hivataláról, de később 1558. Erzsébet ismét
államtitkárrá, 1572. pedig kincstárnokká nevezte ki. Erzsébet kormányzására
nagy és üdvös befolyást gyakorolt; csak ujabban tünt ki, hogy mennyi
fáradságába került neki az olykor szeszélyes és hiu fejedelemasszonyt arra
birni, hogy higgadt tanácsát kövesse. Erzsébet dicsőségének és államférfiui hirének
java részben. C. vetette meg alapját. Nagy része volt C.-nek a protestáns
egyház helyreállításában és a királynő trónjának megszilárdításában; ő birta rá
a királynőt Stuart Mária elfogatására és - a felfedezett összeesküvések hatása
alatt - annak kivégeztetésére. A nagyszabásu külügyi politikát is C.
sugalmazta; a felkelt németalföldiek támogatását s általában a küzdelmet a II.
Fülöp által vezetett ellenreformáció ellen. 1571. Erzsébet a peer és lord
meltóságra emelte.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|