Cédrusfa

v. cédrusfenyő (növ.), a fenyőfélék tekintélyes és szép fája. Főbb gallyai többé-kevésbbé örvesek, ágai ellenben kétsorosak. Levele tűalaku s mint a rokon rozmaring fenyőnkéi a kurtan maradt hajtás tetején csoportosan áll. Az utóbbi fenyőtől a C. főleg abban tér el, hogy a tűje nem egynyári, hajtása pelyhes és a magva másod- v. harmadévre érik, a toboza pedig nem hegyes, hanem a csúcsa benyomott, különben meglehetős nagy tojásalaku v. vastagon hosszukás. Hím barkája kurta hajtások csúcsán egyenkint, a fiatal toboz pedig rövid nyél végen szintén magánosan van. Magván széles zászló van. Fajai a libanoni (C. Cedrus Libani Barr., C. Libanotica Link, Larix Cedrus Mill., Pinus Cedrus L.) pompás, néha 40 m. magas törzsü fa; kérge szürke-barna, koronája eleinte tornyos, később ernyő alaku. Ága gyakran egész a földig lecsüng, legyezőmódra szétágazó tűje szürkezöld, szétterpedő, 15-35 cm. hosszu, toboza 8-10 cm. hosszu ellipszoid. Sziria és Kis-Ázsia hegyein (Taurus és Antitaurus) 1300-1828 m. magasságban rengeteg erdőt alkot. A kistobozu, amely meglehetős gyorsan növekszik, koronája mindig tornyos marad, a tűje kékeszöld, egész ezüstszin s az Atlaszon (Cedrus Atlantica Manetti, Pinus Atlantica Endl., Larix argentea Lond atlaszcédrus, ezüstcédrus) a nagyobb tobozu, lassan növekedő, kissé zömökebb termetü és ernyős koronával pompázó tőalaktól mint geografiai s két hegységben egymást helyettesitő fajt el is választják. Ily értelemben a libanoni C. Ázsia növénye marad. A Cedrus Libani főkép azért kapott hirnévre, mert Salamon király belőle építtette a jeruzsálemi templomot. Fájából a cedrusolajat (oleum cedri, cedrinum) kapták, melyet az egyiptusiak bebalzsamozáshoz is használták; gyümölcséből a Libanon lakói balzsam s kenőcs alakjában orvosságot készítettek. A C. fájával jó illatáért füstöltek is. Az orvosságtárakban a C.-t lignum Cedri v. l. cedrinumnak nevezték, ma ezt a nevet különféle borókafára ruházzák. Levele némelykor mannanemü édes nedvet izzad, ez a cédrusmanna (manna cedrina).

A cédrusfa nevet azonban még más ujabb használatu fákra is gyakran ruházzák. Igy p. a Barbados-cédrus a Juniperus barbadensis fája, a vad Barbadoscédrus a Cedrela odoratáé, a bastardcédrus a Guayania ulmifoliáé, sőt a Cedrela odoratáé is, a Bermuda-cédrus a Juniperus bermudianáé, a Guavana-cédrus az Icica altissimáé, a Hondurascédrus a Cedrela odoratáé, a japáni C. a Cryptomeria japonica, a Goa-cédrus a Cupressus lusitaniáé, a kaliforniai C. a Taxodium distichum, a kubai C. a Cedrela odoratáé, a Prickly-cedrus a Cyathodes oxycedrus, a piros v. virginiai C. a Juniperus virginiana, a spanyol C. a Juniperus oxycedrus, meg a Cedrela odoratáé. A kubacédrusfa cukorládafa a Cedrela odoratától származik.

Forrás: Pallas Nagylexikon