céh

Az azonos ipart űzők szakmai érdekvédelmi szervezete a feudális városokban a XI-XII. sz.-tól kezdődően. A céhek legfőbb törekvése a konkurrencia visszaszorítása, ill. megszűntetése volt. Ez részint a kereskedők ellen irányult (akiknek tilos volt üzletüket műhellyel bővíteni), részint az ún. kontárok, tehát az engedély nélküli iparűzők ellen. Végül a céhen belüli verseny elfojtfására is törekedtek, hogy megakadályozzák a vagyoni különbségek kialakulását. Ennek érdekében a legapróbb részletekig szabályozták a termelési és forgalmazási folyamatot. A teljes jogú iparűzők a mesterek voltak, akik mellett segédek és inasok dolgoztak. A céhes ipar alapvető sajátossága, hogy a műhelyen belül nem volt munkamegosztás, a mester és segédei azonos munkát végeztek. Így az árucsere és a technika fejlődésével összefüggő valamennyi folyamat a céhek kereteit is feszegette. A munkamegosztásra alapozó manufaktúra megjelenésével (a XVI-XVIII. sz.-ban) a céhes szervezet feltartóztathatatlan hanyatlásnak indult. A nyugati fejlődéshez hasonló folyamat ment végbe hazánkban is, bár a céh rendszer később bomlott fel.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• munkamegosztás