Cejlon

Körte alaku angol sziget Elő-India D-i végében az É. szél. 9° 48"-5° 56" alatt. Az ázsiai kontinenstől, a Calimere-foktól a 70 km. széles Palk-szoros választja el amelytől D-re 115 km. hosszuságban zátony huzódik C. ÉNy-i végétől Elő-Indiáig. A 40 km. hosszu tulajdonképeni zátony, az Ádám (v. Rama) hidja, Manaar és Ramiszeram szigeteket fűzi össze; tőle D-re van a Manaari-öböl, amely sokáig a gyöngyhalászatnak volt leggazdagabb tere. C. kerülete 1100 km., területe: 63333 km². Hegyei. Északi fele alacsony, nagyobbára trópusi erdőktől takart sík, homokos v. madrepora-mészből álló föld, mig D-i része hegyes. A délnyugati részen, 6°40" és 7° 40" között van a tulajdonképeni hegysége, amely DNy-ról ÉK-nek vonul s amelyben egyes csúcsok 2000 m.-nél is magasabbra emelkednek. A legnagyobb, a Pedrotallagalla (2524 m.), a helység közepén van; ezt a C. felé közeledő hajósok nem látják. Sokkal nagyobb hirü nálánál a 2262 m. s az elöbbitől mintegy 40 km.-nyire fekvő Adám-csucs, a Szamanella, a buddhisták szt. hegye, Sziripada-ja (lábnyoma) Szumanakuta-ja, Magas hegycsúcsok még a Kirigallpol a (2380 m.) a Totapolla (2353 m.) stb. Egyes hegycsúcsok a sikságból emelkednek ki, mint a Mahintal. Mindezen hegyek magva gnájsz, amelyet egyes helyeken gránit, másutt ismét bazalt tör át. É-on és ÉNy-on a partok alacsonyak, homokosak, sok helyen lagunák és ezek szélein kókuszpálma-erdők szegélyezik; D-en és K-en sziklásak. Legbiztosabb kikötő a K-i parton a Trincomalei. - Vizei. A gyakori esőzések következtében C. folyói számosak, de rövidek; áradásaik gyakran nagy károkat okoznak; a száraz évszakban pedig a sík részeken teljesen kiszáradnak. A legnagyóbb a 216 km. hosszu Mahavelli-ganga, amely a Trincomalei-öbölbe torkol; fontosabbak még: a Kalani-ganga, a Malvatta-oja, de csak az első hajózható nagyobb távolságra. Természet alkotta tavai nincsenek; egykori urai azonban óriási viztartókat ásattak ki, amelyek nagyrészt maig is fennmaradtak. - Éghajlat és termékek. A klimatikus szélsőségek nem oly nagyok mint Elő-Indiában; a forróság és szárazság is nagyobb É-on mint D-en. Colomboban az évi középhőmérséklet 26°, kivételes években 30°. Az esős évszak a musszonoktól függ amelyek októbertől májusig ÉK. azontul DNy. felől fujnak; az évi esőmennyiség átlag 2 m.; több DNy-on mint ÉK-en. A meleg és nedvesség C. szigetén buja növényzetet teremtett, ami részint a maláji szigetekéhez, részint a közeli szárazföldéhez hasonlít, részint specialiter C-i. Közel 3000 fajt számítottak már össze; köztük gazdagon vannak képviselve a pálmák (legnagyobb területeket foglalnak el a kókuszdió-pálmák), jelentékenyek az ébenfák, az óriási baobabok, a Chloroxylon swetenia. Kulturnövények a rizs, a cukornád, a gyapot, ujabban a tea, khininfa, a különböző fűszerek, mint a fahéj a kardamum, a betelbors és a muszkát-dió és főképen a kávé amely az erdők tisztásain (patena v. talava) terem meg legjobban. Az állatvilág részint Elő-India részint a maláji szigetek állatvilágához hasonlít és csak kevés azon faj, amely egyedül C. szigeten található. Legnagyobb állata az elefánt, száma ujabban nagyon megfogyott. A tigris farkas és ló hiányzik. A halak és fajaik száma nagy; az egykor hires gyöngyhalászat nagyon aláhanyatlott. - Bányászat. Vas kivételével C. szigetén érceket csak csekély mennyiségben találni; az aranybányászat jelentéktelen; grafittal üznek némi kereskedést. Gazdag azonban C. drágakövekben; rubinjai, szafirjai és gránátjai méltán nagy hirnek örvendenek. - A lakosság, ipar és kereskedelem. Az 1881-i népazámlálás szerint C.-ban 2761396 volt a lakosság száma; köztük 1846614 szingáli, 687248 tamul, akik leginkább az északi részeken laknak; 184 ezer 642 mór, akik mindenfelé elszórtan leginkább kereskedéssel foglalkoznak, 17866 európai korcs, 8895 maláji, 4836 európai 2228 veda félig még mindig vadságban élő néptörzs. Az 1891-ki népszámlálás szerint a lakosok száma: 3008239. Az uralkodó vallás a bennszülötteknél még mindig a Buddha-vallás. A főfoglalkozás a nyers termékek előállítása. Az ipar, amely még mindig csak házi, kókuszdióolajat, durva pamutszöveteket, arakot, illatos olajokat és cserépedényeket állít elő. Ezen állapotnak megfelelőleg a sziget kizárólag nyers termékeket ad el. 1891. az áruforgalmat a következő adatok mutatják:

A forgalom emelésére az angolok igen sokat tettek. A számos országuton és csatornán kivül (1890) 308 km. hosszu vasuti hálózat állott készen. Minden nagyobb helységet azonkivül táviró vonal köt össze. A kormányzat, közigazgatás és szellemi műveltség. C. nem tartozik az indiai alkirály kormánya alá; élén az angol kormány által kinevezett kormányzó áll, aki mellé 5 tagból álló törvényhozó és 17 tagból álló végrehajtó tanács van rendelve. Az egyes tartományok élén angol ügyvivők (agent) és asszisztensek állanak; az adminisztráció az egyes kisebb helységekben benszülöttekre van bizva. C. a következő 9 tartományra van fölosztva: Central province, Uva-val (14,944 km², 672498 lak.), Northern Central (10284 km², 74606 lak.),Western, Szabaragumával (8663 km², 1022421 lak.), Northwestern (7845 km², 319774 lak.), South (4991 km², 489667 lak.), Est (9091 km², 149610 lak.) és North province (8158 km², 319663 lak.). A kormányzó székhelye: Colombo (l. o.). A rendes katonaság 1300 főből áll; megerősített helyek: Colombo, Trincomale, Gallé és Dsafna. A bevételek összege: (1890) 10,7, a kiadásoké: 10,1 millió forint. Az angol kormány a szellemi műveltség előmozdítására is minden lehetőt megtesz, (1890) 11 középiskola és közel 4000 népiskola, azonkivül néhány földműves- és ipariskola és végül több kat. és protest. hittérítő gondoskodik a műveltség terjesztéséről. - Történelem. Miként a lakosok fizikai tulajdonságai, a hagyomány is azt bizonyítja, hogy C.-t Elő-India lakói hódították meg. A Mahavanszo (a. m. nagy genealogia), a szingáliak nemzeti krónikája szerint 543. Kr e. Vidsaja (a. m. a győztes) herceg átevezett É. felől C.-ba és ott elvévén az uralkodó lányát, magának országot alapított. Hasonló elbeszélést foglalnak magukban a brahminok hőskölteményei is. Vidsaja utódai ezután lassanként meghódították az egész szigetet és 302: Kr. u. uralkodtak. Az 54 király közül Maha Szen volt az utolsó. A Vidsaja dinasztiáját a Szula-Vansza-család követte; ennek tagjai közül 110-en ültek C. trónusán; az első volt Kirtsizni Mega, az utolsó pedig Szri Vikrama, akit 1815. az angolok detronizáltak. A hagyomány 23 fővárost említ, amelyek közt az utolsó Kandi volt. Míg a C. név meg nem honosodott, e sziget a következő neveket viselte: Lanka (a. m. a ragyogó), a bennszülötteknél; Taprobane, N. Sándor korában; Palaesimundu, Ptolemaiosnál; Szinhaladvipa v. röviden Szinhala (a. m. oroszlánok szigete); Szihalad pa v. Szihala, amelyből az arabok Szerendibet s az európaiak C.-t csináltak. Európába C.-ról az első hirt N. Sándor flottájának vezére, Onesikritos hozta; úgy az ó- mint a középkorban (Pliniusnál, a Peripluszban, Ptolemaiosnál, Marco Polonál) a szigetet a valóságnál sokkal nagyobbnak tartották. Pontosabb ismeretek C.-ról csak akkor kezdtek elterjedni, midőn a portugálok da Almeida Lorenzo vezérlete alatt 1505. partjain először kikötöttek és 1517. Albergaria alatt az első telepet alapították. Uralmukat a németalföldiek döntötték meg, akik 1602. Vimala Dharma királlyal a portugálok ellen szövetkeztek; 1656. Hoek Gerard vezérlete alatt Colembot és 2 évvel később Dsafnát is elfoglalták. A németalföldiek ellen a háborut az angolok 1795. kezdték meg; 1796. febr. 16-án Van Engelbeck átadta nekik Colombot; az 1802. amiensi béke pedig biztosította a szigetet számukra. 1815. az utolsó benszülött királyt, Szri Vikrama Radsa Szingát trónjától megfosztották, börtönbe vetették; halála után 1833-ban pedig az egész szigetet hatalmuk alá hajtották és korona gyarmattá tették. Az 1848. buddhista lázadás leveretése óta C. békét élvez. V. ö. Skinner T., 50 years in C. (London 1890); Clutterbuck, About C. and Borneo (Lond. 1891); Tissandier A., Voyage autour du monde 1892; Banford, Fauna of British India, includ. Ceylon (2. köt. 1890-92); Sarrasin P. és F., Ergebnisse naturwissenschaftl. Forschungen auf C. in den Jahr. 1884-86. (3. köt. 1892) Häckel Ernő is irt szép munkát a C.-i állatvilágról. Magyar nyelven pedig Xántus J. tollából birunk terjedelmesebb leirást a szigetről.

Forrás: Pallas Nagylexikon