Cellamare
(ejtsd: csellamáre) Antal Giudica, giovinazzo-i herceg,
szül. Nápolyban 1657., meghalt Szevillá-ban 1733 máj. 16. II. Károly spanyol
udvarában nevelkedett s részt vett a spanyol örökösödési háboruban; a luzzara-i
csata után tábornoknak léptették elő, 1707. Gaéta ostrománál a császáriak fogságába
került, melyből csak 1712. szabadult ki. Ezután a politikai pályára lépett,
miniszter lett s 1715. mint rendkívüli követ Párisban fordult meg. E minőségben
szőtte azt az összeesküvést, mely az orleansi herceg megbuktatására tört és V.
Fülöpöt akarta a kiskoru XV. Lajos király kormányzójává és gyámnokává tenni.
Ezen össze esküvést azonban Dubois bibornok felfedezte (1718), mire C.-t
elfogták s Franciaországból kiutasították. Utóbb Kasztilia főkapitánya lett. V.
ö. Vatont regényét: La conspiration de C., épisode de la régence (Par. 1833, 2
köt.) és Martens-nek Causes célebres du droit des gens (2. kiad. Lipcse 1861)
c. művét.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|