Cellulóz

A növények vázanyaga, a cellulóz Földünkön a legnagyobb menynyiségben megtalálható szénvegyület, amelyb?l évente tízmilliárd tonnányi képz?dik. A fa 40%-a, a gyapot 50%-a, a len és a kender 80%-a. A vatta és a papír szinte 100%-ban cellulózmolekulákból áll. A cellulóz a magasabb rend? növények sejtfalának f? alkotórésze, de van bel?le az alacsonyabb rend? növényekben és állatokban is. Néhány baktérium ugyancsak képes cellulózt el?állítani. A cellulóz egy összetett szénhidrát. Képlete (C₆H₁₀O₅)n. Béta-glukózból származtatott poliszacharid. A tiszta cellulóz fehér színű, szobahőmérsékleten szilárd anyag. Vízben, híg savban, híg lúgban és szerves oldószerekben nem oldódik, ezért kiváló vázépítő. A cellulóz molekulájában béta-glükózegységek változó térállásban (alsó és felső) kapcsolódnak össze, és lánc-alakúvá formálódnak. A hosszú láncmolekulák hidrogénkötésekkel kapcsolódnak össze, melyek fonalszerűvé teszik a növényi rostokat. Ez annyira ellenálló, hogy csak tömény savakkal lehetséges a bontása. Tömény savval főzve először cellobiózra, majd a cellobióz szőlőcukorra bomlik.A tömény sósavon kívül csak néhány gomba, baktérium és rovar képes bontani. A kérődző állatok emésztőrendszere jellemzően tartalmaz olyan mikroorganizmust, mely lebontja a cellulózt. A termőtalajban is léteznek cellulózbontó baktériumok, melyek a cellulózt humusszá alakítják. Növényekből vegyi eljárással, a kísérőanyagok kioldásával technikai cellulózt állítható elő. Nagy mennyisében állítják elő főleg fából, de szalmából és más növényekből is. A kísérőanyagoktól mentes cellulóz előállítása a fából nem oldható meg biztonsággal, mert kísérőanyagaival, főleg a ligninnel és a hemicellulózokkal szövedéket képez. E kísérőanyagok megfelelő vegyszerekkel kioldhatók ugyan, de eközben a cellulóz kisebb-nagyobb mértékben változik.

Kapcsolódás

• kender
• vatta
• gyapot
• papír
• szénhidrát
• Béta-glukóz
• poliszacharid