Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
cellulóz cellulose
cellulóz chemical wo...
cellulóz woodfibre

Magyar Magyar Német Német
Cellulóz... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Cellulóz

(sejtanyag). A szénhidrátok csoportjába tartozó vegyület legegyszerübb képlete

C6H10O5

de bizonyos, hogy molekulája nagyobb (molekula-súlya nem ismeretes) és ezért helyesebben (C6H10O5) képlettel jelölhető. A növényeket fölépítő sejtek fala lényegében C.-ból áll. Lehet, hogy a különféle növényekben és azok egyes részeiben előforduló C. azonos és a fizikai meg kémiai sajátságokban való eltérés inkább arra vezethető vissza, hogy a C. tömöttsége más és más, továbbá idegen anyagok vannak közéje elegyedve és sajátságait lényegesebben ezek változtatják meg. Az ujabb vizsgálatok azonban valószinüvé teszik, hogy több izomer C. létezik, és ebből magyarázható a sajátságaikban mutatkozó eltérés. Ilyen látszólag megváltozott C. a növények fás részét képező lignin vagy xilon. Még legtisztább természetes C. a bodzabél és a gyapot. Általában a fiatalabb növényi részekben tisztább a C., mint az idősebbekben. A tiszta C.-t gyapotból (vatta) v. meg nem enyvezett papirosból készíthetjük. Ez anyagokat sorban sósavval, folysavval klórvizzel, utóbb híg lúggal végül vizzel, alkohollal és éterrel kimossuk. A tiszta C. fehér amorf, áttetsző anyag, mely a mikroszkóp alatt még az eredetének megfelelő szöveti szerkezettel bir. F. s. 1,4. Vizben, borszeszben és éterben, továbbá híg lúgokban és savakban oldhatatlan; oldódik azonban a rézhidroxid ammoniás oldatában (Schweizer-féle oldat), amely oldószerből sok vizzel való felhígításkor, továbbá a megsavanyításkor pölyhös csapadék alakjában - kémiailag meg nem változva - leválik. Száraz levegőn változatlan, nedvesen lassacskán elkorhad. Hevítve megszenesedik, meggyujtva világító lánggal elég. Tömény, hideg kénsavban kocsonyaszerüen megduzzad; a vizzel való higításkor szintelen pölyhök válnak ki. Ilyenkor ugyanis a keményítőhöz hasonló és amilloid-nak nevezett vegyületté alakul; e vegyületet a jód megkékíti. E vegyület képződésén alapul a pergament-papiros gyártása, mely lényegében abban áll, hogy tömény kénsav és kevés viz elegyébe nehány másodpercre nem enyvezett papirt mártanak és azt sok vizzel a legjobban kimossák. A kénsav rövid ideig tartó hatása folytán a papiros inkább csak fölületesen alakul át amilloiddá, mely anyag a likacsokat betömve azt tömöttebbé, erősebbé és vizben szét nem mállóvá teszi. A tömény kénsav hosszabb idei behatására a C. egészen feloldódik és dextrin szulfosav képződik; ezután a savat felhigítva és a folyadékot hosszabb időn át főzve szőllőczukrot kapunk. Különben a hig kénsavval való hosszu idei főzés alatt is lassacskán szőllőcukorrá alakul. A salétromsav töménységétől és a behatás idejétől függően más más összetételü C.-nitrátokká alakítja. E vegyületek ugy vezethetők le a C.-ból, ha abban a hid- roxilokat a nitrát-csoporttal (NO3) helyettesítjük. E vegyületeket régebben nitro-C.-oknak hivták az ujabb vizsgálatok alapján kiderült, hogy inkább az összetett éterek sajátságait mutatják, ezért helyesebben C.-nitrátoknak nevezik. A lőgyapot v. piroxilin főképen C.-trinitrát a kollodium-gyapot v. kollexilin pedig C.-dinitrátból áll. L. még Lőgyapot, Kollodium és Fagyapot.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is