Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Celsius... ----

Magyar Magyar Német Német
Celsius-fok... Celsius (r)...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Celsius

1. András, svéd csillagász, Celsius Olof természettudósnak, az upsalai akadémia megalapítójának unokaöccse, szül. Upsalában 1701 nov. 27. megh. u. o. 1744 ápr. 25. 1730. az upsalai egyetemen tanár lett, 1732. pedig nagy utra indult, melyben Németország, Olaszország s Franciaország leghiresebb csillagvizsgáló intézeteit meglátogatta és különösen sokáig maradt Párisban ahol az ottani csillagászokkal a Föld alakjának, meghatározása céljából összeköttetésbe lépett. 1736-ban a francia kormány őt és Maupertuist bizta meg a Tornea és Pello falu közti délkör megmérésével. Miután ezen megbizást teljesítette, Upsalában egy csillag-tornyot állított föl és ezen észlelt amíg 1740-ben a kormány a gazdagon fölszerelt obszervatóriumot építette. C. foglalkozott a fényerősség mérésével, az északi fénnyel, a Jupiter-holdak elméletével és a római láb nagyságának meghatározásával. Sokat fáradozott a Gergely-féle naptár behozatalának érdekében és az elsők közé tartozott, kiknek az északi svéd partok lassu, de folytonos sülyedése feltünt. Főműve: Disquisitio de observationibus pro figura telluris determinanda in Gallia habitis. Upsalában jelent meg 1738. Ezenkivül sok értekezést irt, melyek közül különösen nevezetes: Über die Wärmemessung (1742) cimü értekezése, mert ebben fordul elő az a hőmérőbeosztás, melyet a tudósok majd mindenhol elfogadtak és mely a mostani Celsius-féle vagyis százados fokozattól csak annyiban különbözik, hogy mig az ő beosztásában a forrponttól a fagypontig van a számítás addig a mostani éppen ellenkezőleg a fagyponttól a forrpontig van számozva. A jelenlegi számítási módot Strömer, stockholmi akademikus hozta javaslatba 1750.

2. C. Magnus Nicolai, svéd csillagász és természetbuvár, szül. Helsingland Alfta-Socken nevü helységében 1621 jan. 16.,megh. Upsalában 1679 máj 5. Upsalában a mennyiségtan és csillagászat tanára volt és a helsingi runák felfedezése által lett nevezetessé.

3. C. Olof, svéd történetiró és költő szül. Upsalában 1716 dec. 15., megh. Lundban 1794 febr. 15. 1747. az upsalai egyetemen a történelem tanára lett, 1766. nemességet kapott, 1786. pedig a svéd akadémia tagjává választották. C. polihisztor volt s különösen kitünt a hazai történettudomány terén. 1742. a Tidningar om de Lärdes arbeten c. irodalmi közlönyt alapította. Munkái: Svea rikes kyrkohistoria (I. köt. 1767) I. Gusztáv története (2 köt., Stockh. 1746-53); XIV. Erik története (Stockh. 1774); költeményei nélkülözik a fantáziát; leginkább latin verseit méltányolták.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is