Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
célt kijelö... to set a ta...
célt tévesz... to miss aim...
célt tévesz... impolitic
céltábla butt
céltábla butts
céltábla target
céltábla kö... blank
céltábla kö... bull's-eye
céltábla sz... white
céltalan aimless
céltalan beside the ...
céltalan it's no use...
céltalan meaningless...
céltalan misguided
céltalan motiveless
céltalan objectless
céltalan otiose
céltalan pointless
céltalan purposeless...
céltalanság... aimlessness...

Magyar Magyar Német Német
célt ér & e... erzielen
céltábla Scheibe (e)...
céltábla Zielscheibe...
céltalan planlos
céltalan ziellos
céltalan & ... zwecklos
céltudatos zielbewußt

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Celt

(kelt) szót az ősrégészetben a tudósok egy része mindazon vésőalaku szerszámok megjelölésére használja, melyek majd mint véső, balta, kapa, majd úgyis mint fokos, csákány és csatabárd voltak használatban s melyeknek főbb formáit a: Bronzkori emlékek magyarországi alakjai címü melléklet (Nagy Lexikon III. 718. lap és követk.) 1--8 számai tüntetik föl. A tudósok e része nem tekint arra hogy milyen anyagból (t. i. kő, réz avagy bronz-e?) készült az illető szerszám. Más részök csak a neolitkori, vagyis csiszolt kőbaltákat jelöli ezzel a névvel, amely különben semmi reális alapra nem támaszkodó s éppen csak amolyan felkapott elnevezés melynek tulajdonképen használatát is alig lehet indokolni. A filologusok két részre szakadnak jelentésének magyarázásánál. Egy részök a középkori latin celtis a. m. véső szótól származtatja; más részük azt hiszi, hogy egy állítólagos gallus szótól, t. i. a cellt-től származik, amely kovát, tűzkövet jelentene. Ez utóbbiak közelednek ama felfogáshoz, hogy e kőbalták a kelták fegyverei lettek volna s ezért hínák őket celteknek mely név a kelták, vagy celták nevével a nyugateurópai nyelvekben egybeesik. Ez a felfogás azonban egészen téves, mert ma már bizonyos, hogy eféle szerszámok mindenütt előfordulnak oly helyeken is amelyekről egészen bizonyos, hogy a kelták oda sohasem tették be a lábukat.

A C. elnevezést Berger: Thesaurus Brandenburgicus (1696) művében, amelyben egy bronzbaltát nevez meg e névvel fordul elő először. Ez a legrégibb tanu tehát amellett szól, hogy ha már egyáltalán hasznlják, akkor használhatják úgy kő-, mint bronzbalták megjelölésére amint ezt Svájcban Németországban és kezdetben hazai régészetünkben így is használták. A német szakirodalomban azt a megkülönböztetést szokták tenni, hogy a tokkal el nem látott vésőket egyszerüen Celtnek, a tokkal ellátottakat pedig Hohlceltnek nevezik. A szárnyas celteket különben még egy más különös elnevezéssel «Palstabnak» (l. o.) is nevezik a régészek. A C.-ek különben igen fontos szerepet játszanak az ősrégészetben, mert valamint a későbbi őstörténelmi korokban a ruhakapcsok (fibulák, l. o.) szolgálnak a leletek viszonylagos korának meghatározására; éppúgy a későbbi idők viszonylagos korát az állapítja meg, hogy egyszerübb vagy fejlettebb-e a C. formája. De különös fontossággal birnak csak azért is, mert őskori leleteinknek csaknem egyharmadát teszik ki a különböző formáju és anyagu C.-ek. A kőceltek készítésére igen sokféle követ használtak az őskori népek. Leggyakrabban a földpát, kova, porfir, bazalt, jáspis, diorit, szerpentin, obszidián stb. fajokat használták. Szabályszerint oly kőzeteket, melyek lakóhelyükön vagy annak közelében előfordultak, már t. i. amennyiben azok a célnak megfeleltek; de nem hiányzanak oly leletek sem, melyekből az tünt ki, hogy a felhasznált kőfajokat néha kisebb, máskor igen nagy messzeségből kellett az illető őslakóknak beszerezni. E tekintetben a legnagyobb feltünést keltették a szaktudósok körében azok, melyek a jadeit és kloromelanittal rokon nefritből készültek. Sokáig tartott s ma sem teljesen befejezett harcot folytattak felettük a szaktudósok, melyet a szaktudomány a «nefritkérdés» (l. o) neve alatt eléggé ismer.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is